Hivatalosan, papíron 300 ezer, ténylegesen viszont több mint 600 ezer munkahely szűnt meg Szerbiában a válság kitörése óta – hangsúlyozta tegnap a Szerbiai Gazdasági Kamarában Saša Radulović gazdasági miniszter, aki szerint ez hatalmas sokk egy Szerbia-méretű ország számára.
A miniszter megismételte korábbi kijelentését, miszerint az ország számára jelenleg a tarthatatlan mértékre felduzzadt munkanélküliség a legfőbb probléma. Szerinte rossz volt a gazdaság e kóros állapotának „kezelési módja” is, ugyanis az országvezetés eddig csak a következmények orvoslásával törődött, és nem fordított figyelmet az okok megszüntetésére.
Rajtuk múlhat a szerb gazdaság sorsa: Saša Radulović, Dominique Strauss Kahn, Aleksandar Vučić kormányalelnök és Lazar Krstić pénzügyminiszter (Fotó: Beta)
Radulović kifejtette, hogy az előkészületi fázisban levő új munkatörvényben jelentős változtatásokat hajtanak végre, melyektől a foglalkoztatottság növelését várják. A miniszter szerint egyik legfőbb akadály, ami a munkaadókat visszatartja az új munkahelyek létesítésétől, a végkielégítések kifizetésének a törvényben megszabott módja, ugyanis az összes munkaév után jár végkielégítés az elbocsátott foglalkoztatottnak, s nem csupán azon szolgálati évek után, amelyeket abban vállalatban töltött el, amelyikből a végkielégítést kapja.
Saša Radulović a kormány új tanácsadójával, Dominique Strauss Kahnnal való megbeszélése kapcsán kijelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap egykori vezetője a válságból kivezető gyors megoldásként a feketemunka visszaszorítását jelölte meg.
– Ha sikerült legális csatornákba terelni a feketegazdaságnak csak egy kisebb részét is, ez jövőre már a hazai össztermék (GDP) 1-2 százalékos növekedését eredményezheti – fogalmazott a gazdasági miniszter.
Szerbiának hazai vállalatokon, vállalkozásokon alapuló, életképes gazdaságra van szüksége – mondta a miniszter, majd kijelentését úgy pontosította, hogy hazai gazdasághoz sorolja azokat a külföldi vállalatokat, vállalkozásokat is, amelyeknek a tulajdonosai külföldiek.
– Az, aki Szerbiában tevékenykedik, szerbiai polgárokat foglalkoztat és itt fizeti az adót, ő a szerbiai gazdaság része – mondta.
A munkaadókat sújtó adóterhek csökkentése továbbra is a miniszter tervei között szerepel.
– Ésszerűtlen az a rendszer, amely szerint a 300 eurós bruttó minimálbérből 120-at az államnak kell juttatni, 180-at pedig a foglalkoztatottnak.
Radulović szerint erre a helyzetre a progresszív, többkulcsos adó jelentheti a megoldást, ami az adóteher mértékének megállapításkor figyelembe veszi a jövedelmi különbségeket.
– Ez a legkézenfekvőbb módszer a gazdaság állami támogatására – szögezte le a miniszter.
