Dalmáciai számadások

Sinkovits Péter

2013. augusztus 19., 14:24

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Július első felében az Adrián még nem igazán látszott, hol húzódnak a strandok, és melyik az egyszerű partszakasz. Fáziseltolódás történt tehát az idén, későn indult be az igazi nyaralási szezon. A Split és Brač közötti komphajó például júniusban – összevetésben a múlt évi adatokkal – hét százalékkal kevesebb utast szállított. Sokan ekkor aggodalommal várták az elkövetkező heteket, s úgy vélték, a 2012-es rekordesztendő nem lesz megközelíthető. A dubrovnikiak meg éppenséggel kezdték közzétenni őszi kínálataikat, mondván, nem pusztán a nyár szolgál kikapcsolódásra. Nos, augusztusra nemcsak az égbolt derült ki; Splitből Dubrovnik irányába szinte egybefolyt a turisták hada, nyüzsgő emberáradat foglalt el szinte minden talpalatnyi helyet. És a statisztikai mutatók is kezdtek megnyugtatóbbakká válni. Mindez persze nem véletlenül történik, Horvátország külön hangsúlyt fektet a turizmusra, és választ kíván adni az újabb kihívásokra is. Rájöttek ugyanis, hogy módosulnak a nyaralási szokások, változik továbbá az is, mely országokból érkeznek az üdülni vágyók, s életkortól függően is mások az igények. Megfigyelhető például, hogy egyre többen igyekeznek úgy beosztani a tíz napot vagy két hetet, hogy több helyre is eljussanak, a fiatalok pedig rendre a számukra felkínált programok alapján választanak útvonalat. Hvar szigetén például kisebb „belháború” alakult ki az ott lakók között, sokakat ugyanis kifejezetten zavart a fiatalok késő éjszakába nyúló zajos mulatozása, s amellett kardoskodtak, hogy csupán a csöndes pihenésre vágyókat kellene odacsalogatni, mások pedig az ifjú generáció tagjait pártfogolták, állítván, bár kevesebbet költenek, a szórakozás és üdülés őket is megilleti. A turizmussal foglalkozó szakemberek hangsúlyozzák, hogy ebben az ágazatban az elmúlt évek során mindenekelőtt a magánszektor fejlődött, más területeken nagy a lemaradás, úgyszintén hiányoznak az összehangolt elképzelések, holott az idegenforgalomnak a legszorosabb kapcsolatokat kellene kialakítania más szektorokkal, például az építőiparral. És a kultúrával – a kellően beharangozott, színvonalas produkciókat felvonultató rendezvényeknek szinte minden esetben tömeges a látogatottsága. Minden részlet fontos tehát, hiszen a horvátoknak ambiciózus tervei vannak: 2020-ig a hotelok férőhelyeit hét százalékkal növelnék, az idegenforgalomból befolyó összeget pedig megdupláznák. Az eddigi beruházások jogosultságát igazolja, hogy a turizmusból származó bevétel az idei év első hat hónapjában a múlt évi időarányoshoz viszonyítva 6,6 százalékos növekedést mutat, ami amúgy 9,24 milliárd kunát jelent.

Az utóbbi időkben országonként is bizonyos mozgások tapasztalhatóak: Horvátországot továbbra is szívesen látogatják a németek, az osztrákok és a szlovénok, egyre többen érkeznek Nagy-Britanniából és a skandináv államokból, s feltűnően sokan Lengyelországból. Az Itáliában tapasztalható válság viszont ide is kisugárzik. Korábban az olaszok 80 százaléka töltötte az évi szabadságát külföldön, most csak a fele, így Horvátországot is kevesebben keresik fel (a jelzett csökkenés ötszázalékos). A hazai turizmust illetően szintén visszaesés tapasztalható, s ez a folyamat már jó ideje tart. A prognózisok (meg az eddigi helyfoglalások) alapján az idén Horvátország kontinentális részéből százötvenezerrel kevesebb polgár jut el majd a saját tengerpartra, másként ez annyit jelent, hogy jelenleg Dalmáciában mindössze minden tizedik turista horvát (júniusban 2,7 millió külföldi nyaralt az Adrián, és 208 ezer horvát). Ez persze mindenekelőtt a belső gazdasági gondokkal magyarázható: a munkaképes lakosság 40 százaléka állástalan, illetve nem is keres munkát, gondolván, elhelyezkedésre nem lenne esélye. Egy kimutatás szerint a horvátok e téren meglehetősen inaktívak, a táblázat alsó felében foglalnak helyet, a románok és a máltaiak társaságában. Az átlagkereset jelenleg 4357 kuna (1 kuna 15,7 dinárt ér), s ez szemmel láthatólag nem elegendő az évi szabadság gondtalan elköltéséhez. Persze, vannak olyanok is, akik másfél óra alatt megkeresik mások havi járandóságát, ez évi 5,8 millió kunát jelent. Egy ilyen adóbevalló polgár volt a rekorder, ketten kerestek még négy és ötmillió kuna között, majd következtek a többiek. De ők mégiscsak kivételek. S egyáltalán nem biztos, hogy Horvátországban töltik a nyarat.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége