A szabadkai Riparia Természetbarátok Egyesülete az önkormányzat támogatásával egy olyan projektum megvalósítását kezdte el, amely a természetbarát mezőgazdaság jelentőségére hívja fel a figyelmet. Projektumukon keresztül arra hívják fel a figyelmet, hogy a madarak milyen fontos szerepet játszanak a növényvédelemben.
Márton Ferenc, a Riparia elnökségének tagja ismertette a projektumot. Elmondta, hogy a természetbarát mezőgazdaság Nyugaton már nem ismeretlen fogalom, sőt egyre nagyobb teret hódít. Mivel ez még nálunk ismeretlen, a Riparia elsősorban oktató előadások megszervezésére fekteti a hangsúlyt. Céljuk nemcsak a mezőgazdászok tájékoztatása, hanem a falun élő fiatalok környezetvédelmi tudatának kiépítése is, hiszen, mint mondta, ők a jövő mezőgazdasági termelői, így a projektumot gyerekek bevonásával igyekeznek megvalósítani. Tegnap már nekiláttak a madárházak összeállításának. Az elképzelések szerint 50–80 madárházat helyeznek majd ki. Hozzáfűzte, hogy mindemellett ezzel a projektummal a döntéshozó szervekre is nyomást szeretnének gyakorolni, hogy az állam támogassa a természetbarát termelési módszereket.
– A természetbarát mezőgazdasági termelésből a mezőgazdászok hasznot húzhatnak. A megtelepülő madarak jóvoltából ugyanis kevesebb vegyszert kell a termelőknek használniuk, és egy fenntartható rendszer alakul ki, vagyis nincs szükség a gyakori emberi beavatkozásra. Nem utolsósorban ezek a termelők piaci előnyhöz is juthatnak, hiszen azzal, hogy kevesebb vegyszert használnak a termelésben, egészségesebb termést vihetnek ki a piacra, így az iránt nagyobb lesz a kereslet – magyarázta Márton Ferenc. A projektum két nagy részből tevődik össze, egyrészt az előadásokból, melyeket kilenc helyszínen valósítanak meg: Szabadkán, Bajmokon, Hajdújáráson, Palicson, Györgyénben, Csantavéren, Kelebián, Tavankúton és Nagyfényen.
– Elsősorban azt magyarázzuk el, hogyan lehet a ragadozó madarakat a szántóföldekre csalogatni. Úgynevezett T fákat, ülőfákat helyezünk majd ki, amelyekről a ragadozó madarak könnyebben vadászhatnak a rágcsálókra, így csökken azoknak a száma. A termelőknek ezért kevesebb rágcsálóirtót kell majd használniuk, ezenkívül környezetvédelmi jelentősége is van ennek az akciónak, hiszen a ragadozó madarak újabb élelemforráshoz jutnak, és ezzel biztosabbá válik a veszélyeztetett fajok fennmaradása – mutatott rá. A gyümölcsösök, vagyis a szőlőskertek védelmét is hasonlóképpen, madarak bevonásával képzelték el.
– Madárodúkat helyezünk majd ki mintegy 10 hektárnyi területre. Hiszen fontos tudni, hogy egy cinegepár egy év alatt több mint egy tonna rovart megetet a fiókáival – magyarázta a szakember. Elmondta, fontosnak tartották, hogy a környezetbarát fűkaszálásról is tartsanak előadást, hiszen – mint arra Márton Ferenc felhívta a figyelmet – már maga a kaszálás útja kihat a rétek biodiverzitására. A szakember szerint kaszálni belülről kifelé haladva kellene, hogy az állatok is szabad utat kapjanak a menekülésre. Beszélnek majd a szélvédősávok jelentőségéről is, azonkívül ugyanis, hogy e sávok hozzájárulnak az élővilág sokszínűségéhez, nem engedik, hogy kiszáradjon a terület, hiszen mintegy 50 százalékkal csökken a terület kipárolgása. Mint mondta, tíz méter szélvédősáv 200 négyzetméter területet véd a szél szárító hatásától.
Az előkészítő munkálatokat a megvalósítás, vagyis az ülőfák és a madárodúk kihelyezése követi. Az ülőfák hasznosak lehetnek a nappal vadászó és az éjjeli ragadozó madarak számára is. Egy hektár területre 3 ülőfát helyeznek majd el. Továbbá kézikönyvet is fognak nyomtatni a természetbarát mezőgazdaság meghonosítása céljából, ehhez minden érdeklődő ingyen juthat majd hozzá.
– A projektum nagyon fontos része a monitoring. Mivel egy kísérleti projektumról van szó, melyre még nem volt példa Szerbiában, mindenképpen nagy jelentőségűek a projektum során összegyűjtött adatok. Valószínűleg növekszik majd az egyes madárfajok jelenléte ezeken a területeken, ezt azonban mindenképpen bizonyítanunk kell majd, és ez fontos információ lesz ahhoz, hogy nyomást gyakoroljunk az állami szervekre a természetbarát mezőgazdasági tevékenységek támogatására. Ezenkívül pedig azt szeretnénk elérni, ha a gazdák aktív szerepet vállalnának az adatok begyűjtésében, ami reményeink szerint arra serkenti őket, hogy a későbbiekben is ezt a mezőgazdasági módszert alkalmazzák – tudtuk meg a Riparia elnökségének tagjától. Elmondta továbbá, hogy a termelők számára létrehoznak majd egy internetes felületet, ahol tapasztalatot cserélhetnek majd egymással.
A projektumot a városi önkormányzat 465 ezer dinárral támogatta, mely a teljes költségvetés 60 százaléka.
Osztrogonác Simon, a Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja kiemelte, az önkormányzat fontosnak tartja a környezetvédelmi kezdeményezéséket, hiszen hozzájárulnak értékeink megőrzéséhez. Mint mondta, a Ludasi-tó megmentése céljából korábban is reagálni kellett volna, de mint mondta, jobb késve nekilátni a környezetvédelemhez, mint nem tenni érte semmit.
