2024. április 26., péntek

Milliókban mérhető illegális élelmiszer-kereskedelem

Szerbiában virágzik a csempészet – naponta egymillió euró értékű feketeáru érkezik a határon túlról, miközben évente 2000 vegyeskereskedés kénytelen bezárni

A külföldről való csempészés egyike a leghatékonyabb módszereknek, hogy az országhatárok mentén élő munkanélküli polgárok felvegyék a harcot a válsággal. Úgy tartják, szinte egymillió ember dolgozik az országban a szürkezónában, közülük legtöbben éppen az illegális kereskedelemben találják meg számításukat.

A kényszerhelyzetből fakadó állapot kísértetiesen hasonlít a kilencvenes évekre. A legálisan vagy netán illegálisan áthozott árut bolhapiacokon, magánházakban értékesítik. Amíg az illegális kereskedelem (mert ugyebár a bolhapiacokon eladott áru után egyetlen kofa sem adózik) burjánzik, addig a törvényszerűen működő üzletek bezárnak, hiszen képtelenek fenntartani magukat.

Nem titok, a legtöbb termék Magyarországról érkezik, de Boszniából, Romániából és Bulgáriából is temérdek portéka kerül a piaci pultokra. Romániából leginkább textilárut érdemes behozni, és leginkább a pancsovai piacon értékesíteni, Magyarországról pedig sajtot és húskészítményeket. Egyes adatok szerint Szerbiába tavaly csupán Magyarországról csaknem egymilliárd euró értékű árut hoztak be, az adóhivatalnak viszont mindössze 700 millió eurónyi értékről van tudomása.

Nem csoda, hogy virágzik az árnyékkereskedelem és vevőre talál valamennyi csempészáru, hiszen a magyarországi hústermékek megközelítőleg negyven százalékkal olcsóbbak, mint Szerbiában. Még a viszonteladó nyereségével együtt is kedvezőbb áron kaphatók meg. Ez a vásárlóknak is megfelel, hiszen több pénzt tudnak megtakarítani, mintha hazai árut vásárolnának. Példaként: a sertésfelsál kilója átlagosan 900 dinár a szabadkai hentesüzletekben, Szegeden 420, a szabadkai bolhapiacon pedig 560 dinár.

Hogyan lehetnek ezek a termékek ennyire olcsóak? A válasz egyszerű. Az országhatáron ugyanis az áru kivitelekor visszaigényelhető az általános forgalmi adó, amely 27 százalék. Emellett a magyar oldalon jegyeztetett árut a szerb vámon már nem jelentik be, és ha nincs róla bizonyíték, adózni sem kell utána. Ilyen módon a szerb állam, pontosan azért, mert senki sem adózik, évente kétmilliárdnyi euró haszontól esik el.