Óriási botrányt kavart Brüsszelben a hír, mely szerint az Egyesült Államok eddig talán soha nem tapasztalt mértékű kémtevékenységet folytatott az EU-központ és több uniós tagország ellen. A hírt a hét végén szivárogtatta ki a Der Spiegel magazin, amely a titkos információt Edward Snowdentől, az NSA amerikai kémszervezet nemrég „kiugrott” és Moszkvában menedékjogra váró emberétől szerezte meg.
A Spiegel-cikk megjelentetése óta egyre nagyobb a felháborodás az EU-ban, illetve az érintett uniós fővárosokban, ahol elfogadhatatlannak tartják, hogy a közösség legfőbb szövetségesének tartott USA szinte mindenütt kémkedett utánuk.
Előbb az unió kormányaként számon tartott Európai Bizottság, majd az Európai Parlament és az Európai Tanács hördült fel. Mindhárom testület sürgős és átfogó hivatalos tájékoztatást követel az Egyesült Államoktól az uniós intézményekben folytatott esetleges amerikai hírszerző tevékenységgel kapcsolatos sajtóértesülések miatt. Barack Obama már jelezte: Washington minden kért információt szövetségesei rendelkezésére bocsát.
Az EU-tagok közül különösen Németországban nagy a felháborodás, hiszen a Der Spiegel szerint épp ez az állam volt az amerikai titkosszolgálati lehallgatások és digitális kémkedés egyik legfontosabb célpontja. Angela Merkel német kancellár szóvivője szerint „a barátok bepoloskázása nem elfogadható”.
Laurent Fabius francia külügyminiszter szintén bírálta Washingtont a sajtóban megszellőztetett amerikai titkos adatszerzés miatt. Francois Hollande francia államfő pedig attól tart, hogy a kémkedési botrány akár veszélybe is sodorhatja az USA és az EU közötti szabad kereskedelmi tárgyalásokat, amelyeknek az első fordulóját július 8-ára tervezték. A felháborodott európai politikusok egy része már a transzatlanti bizalom megingásáról beszél és értetlenül áll a történtek előtt.
Brüsszelben azt gyanítják, hogy Washington a közelgő szabad kereskedelmi EU–USA-tárgyalásokhoz próbált (minden áron) minél több információt szerezni. Ez pedig ipari-gazdasági kémkedésnek számít, vagyis épp olyan titkos műveletnek, amivel Washington egyre gyakrabban vádolja Kínát.
Az európai Zöldek már azt követelik az EU-tól, hogy halassza el a szabad kereskedelmi tárgyalást az USA-val. A német Zöldek egyik vezető politikusa, Jürgen Trittin közben azt javasolta, hogy az EU adjon menedékjogot Edward Snowdennek. Trittin szerint az amerikai nagy szolgálatot tett Európának azzal, hogy leleplezte, „milyen hatalmas támadás történt az uniós polgárok és cégek ellen”.
Snowden tíz nappal ezelőtt menekült Moszkvába, ahová Hongkongból érkezett az amerikai hatóságok elől szökve. (Azért kellett elmenekülnie hazájából, mert előzőleg amerikai titkosszolgálati információkat szivárogtatott ki a sajtónak, s ebből világméretű lehallgatási botrány kerekedett.) Jelenleg a moszkvai Seremetyevo nemzetközi repülőtéren vár arra, hogy valamelyik ország befogadja, illetve politikai menedékjogot adjon neki. Oroszország állítólag hajlandó lenne erre, de csak azzal a feltétellel, ha a 30 éves Snowden nem ad ki több titkos információt a sajtónak.
A volt NSA-alkalmazott nem hajlandó erre. Ellenkezőleg. Arra készül, hogy újabb kompromittáló adatokat tesz közzé az amerikai hírszerzésről, amely a bűnbánó alkalmazottja miatt eddigi legnagyobb és legkényesebb botrányába keveredett. Snowden ugyanakkor azzal vádolja az amerikai kormányt, hogy törvénytelenül olyan cselekedetért üldözi, amellyel közérdeket szolgált.
Médiahírek szerint Snowden már kiszemelt 21 országot, amelyekhez menedékkérelemmel fordul(t). Ezek többsége (13) európai, de van közöttük (6) latin-amerikai állam is. India és Kína szintén a „kívánságlistán” szerepel. Az amerikai hatóságok a minap visszavonták Snowden útlevelét, és folyamatosan nyomást gyakorolnak minden szóba jöhető országra, hogy ne adjanak neki menedékjogot.
