2024. április 26., péntek

Meglopták az államot?

A köztársasági árutartalékokból eltűnt 78 000 tonna gabona

Rendkívüli ellenőrzést tartottak 77 közraktárban: tizenhétben a felügyelők vagy nem találtak semmit, vagy temérdek gabona hiányzott, összesen 46 000 arubúzának és 32 000 tonna kukoricának veszett nyoma. Az állam ezzel mintegy húszmillió eurós kárt szenvedett...

Az ellenőrzés elsődleges célja az volt, hogy fényt derrítsenek arra, milyen állapotban van a tartalékokban levő gabona, azaz fertőzőtt-e aflatoxinnal. Az ellenőrök azonban kellemetlenül csalódtak. Az áru csak papíron létezett. A felhatalmazott közraktárakban csalással próbálták menteni a menthetőt, leplezni azt, hogy az árutartalékokban levő gabonát eladták, kölcsönadták. Sok helyütt úgy próbálták álcázni a dolgot, hogy deszkából készítettek kerítést, és azt körülöntözték búzával. Amikor azonban az ellenőrök belenyúltak a gabonakupacba, rájöttek, hogy a közepe üres...
A belgrádi sajtóban már napok óta kering ez a vicc:
– Hova tűnt az 5 tonna búza a raktárból? – kérdi a felügyelő.
– Megették az egerek – mondja a raktáros.
– Hát hova tűnt 5 tonna kukorica?
– Hihetetlennek tűnik, de való igaz: azt is megették az egerek – állítja magabiztosan a raktáros.
– Csak azt ne mondja, hogy azt az 5 tonna borsot is megették a rágcsálók, amely raktáron volt.
– Bizony megették, és azóta is sírnak – elégítette ki a raktáros a felügyelő kíváncsiságát.

A Köztársasági Árutartalékok Igazgatóságáról legutóbb az étolajhiány kapcsán lehetett hallani, előtte meg aratáskor, amikor 200 000 tonna búzát vásárolt a termelőktől. Az elmúlt évek során már többször rendeltek el ellenőrzéseket abból a célból, hogy megállapítsa az állam, mivel is rendelkezik. Most, amikor szorul a hurok, amikor az államkincstár üres, minden kiló gabonára nagy szükség van. A kivitelből ugyanis pénzt lehetne hozni a konyhára. Csakhogy az egerek kirágták a zsákot... És teszik ezt már évek hosszú során keresztül... Szakmabeliek állítják: a nagy Jugoszlávia szétesése óta folyamatosan zajlanak a visszaélések. A mesterkedések nagyjából abból álltak, hogy az árutartalékokba utalt gabonát és más terményeket a leleményes raktárosok eladták, nem volt nekik elég az államtól kapott bérleti díj. Az olcsón beszerzett gabonáért később jóval magasabb árat kaphattak, a különbözet pedig a zsebükben landolt.
2010 októberében a belgrádi újságírók egy csoportja meglátogatta az árutartalékok belgrádi kikötőben levő, 20 000 négyzetméteres alapterületű raktárát. Volt mit látniuk, azaz nem láthattak semmit, mert a raktár kis híján üres volt: sem cukor, sem étolaj, sem gyógyszerek, csupán kisebb mennyiségű építőanyag, vaslemezek. 

Az elmúlt évek során mindvégig titok maradt, milyen és mennyi áru képezi a tartalékokat, mint ahogyan az is, kinek adott áruban kölcsönt az igazgatóság, és kik mennyivel tartoznak neki. Kinek felel meg a zavaros helyzet?

Dr. Miladin Sevarlić agrárközgazdász a következő esetről számolt be a napokban: a Čačak környéki termelők, akik közraktárnak adták át a gabonájukat, kérték a pénzüket. Amikor nem kapták meg, a bírósághoz fordultak. Kiderült, az árutartalékok nem létező személlyel kötött raktározási szerződést. Közben valaki mégis dolgozott, mert eltűnt a termés is, a pénz is...