2024. április 26., péntek
Szlovéniai tudósítónktól

Janšát elítélték, mégis működik a jogállam

A ljubljanai bíróság június 5-én ítéletet hirdetett a Patria-ügyben érintett három személy, közöttük Janez Janša volt szlovén államfő, a Szlovén Demokrata Párt elnöke perében. Janšát korrupcióval, illetve azzal vádolták, hogy kenőpénzt fogadott el a Patria finn hadiipari cégtől 135 páncélozott harcjármű még 2006-ban történt megrendelésével kapcsolatban. A 274 millió eurós ügylet során a Patria osztrák közvetítők útján állítólag mintegy három és fél millió eurót juttatott el a szlovén „ügyfeleknek”.

A bíróság Janšát első fokon 24, másik három vádlottat pedig 22-22 hónap börtönbüntetésre ítélte. Mindannyiuknak fejenként 37 000 euró pénzbüntetést is kell fizetniük. Másik két vádlott pere még folytatódik.

Az ítélethirdetés napján Janša több száz híve tüntetett a bíróság épülete előtt, de nem került sor nagyobb rendbontásra. Ott volt közöttük a Szlovén Demokrata Párt számos parlamenti képviselője és tisztségviselője is. Ezért a megmozdulást úgy is lehet értelmezni, mint a bíróság befolyásolását, márpedig ez egy demokratikus államban elképzelhetetlen.

A két és fél évig tartó perben a vádlottak ügyvédei egy politikai kirakatper áldozatainak próbálták feltüntetni védenceiket. Janša minduntalan párhuzamot vont az ő ellene 1988-ban egy katonai bíróság előtt a jugoszláv néphadsereg bizalmas iratai eltulajdonításának vádjával lefolyatott perrel, amelynek végén el is ítélték, de éppen részben az akkori bírósági eljárás és ítélet hatására kezdődött Szlovéniában az politikai forrongás, ami elvezetett az alpesi ország függetlenségének kikiáltásához 1991-ben. Ezenkívül hangoztatta, hogy koholt vádak alapján állították bíróság elé, és hogy nincs semmilyen bizonyíték ellene.

A Patria-üggyel kapcsolatban egyébként három országban folyik nyomozás, illetve bírósági eljárás. Bécsben egy személyt már elítéltek, Finnországban pedig most kezdődik majd a Pátria néhány volt igazgatójának pere.

A ljubljanai ítélet ismét megosztotta Szlovéniát a régi ideológiai törésvonalak mentén. A kormánykoalíció és a közvélemény nagyobb része azt ünnepli, hogy mégis működik a jogállam, és hogy senki sem áll a törvények felett, másrészt a Szlovén Demokrata Párt, a nacionalista jobboldal és a katolikus egyház körüli körök az önállósodás egyik ikonikus alakjának sárba tiprásáról beszél. A demokratákhoz közel álló média arról cikkezik, hogy az ítéletet valójában Milan Kučan egykori köztársasági elnök írta meg, akit Janša a legmegátalkodottabb ellenségének tekint, ezért máris azt hangoztatja, hogy „a végsőkig” fog küzdeni vélt igazáért, és ennek érdekében minden jogi és politikai eszközt igénybe vesz majd. A jogi eszközökkel nincs is semmi baj, aggasztó azonban a politikai eszközök esetleges bevetése. Sokan ezt a bíróság függetlensége ellen intézett támadásnak, illetve a demokraták azon korábbi törekvése folytatásának tekintik, hogy az igazságszolgáltatást alárendeljék saját politikai céljaiknak. Újdonság ezen a téren az igazságszolgáltatásban uralkodó állapotokkal foglalkozó rendkívüli parlamenti ülés, amit éppen a demokraták követelésére tartottak meg az ítélethirdetés napján. A demokraták azon az ülésen javasolták, hogy a bírák anyagi felelősséggel tartozzanak a téves ítéletek meghozásáért, márpedig erre nincs példa sehol az Európai Unióban, de valószínűleg sehol máshol a világon sem. Indítványozták továbbá Branka Maslešának, a szlovén legfelsőbb bíróság elnökének és Zvonko Fišer államügyésznek a leváltását, mert őket tartják a leginkább felelőseknek az igazságszolgáltatásban uralkodó állapotokért. Az igazságszolgáltatás vezetői ellen intézett támadást egyelőre elhárították ugyan, de a demokraták minden bizonnyal tovább próbálkoznak majd az igazságszolgáltatás „ráncba szedésével”.

Janša és társai elítélése példa nélkül áll a szlovén igazságszolgáltatásban. Eddig még nem fordult elő, hogy a legrangosabbak közé tartozó politikust ítéljenek el, ráadásul, olyan személyt, aki vitathatatlan érdemeket szerzett az ország önállósodásában, ahogyan ezt maga Janša hangoztatja. Ennek az, igaz még csak első fokon meghozott, ítéletnek a jogállamba vetett bizalom fokozatos visszaállításának a kezdetét kellene jelentenie.