Május folyamán több mint egy év átlagának megfelelő csapadék esett Kishegyesen is, s bármennyire is igaz a mondás, hogy a májusi eső aranyat ér, egészen biztos, hogy nem ennyi. Az áprilisi egyhónapos szárazság után jött a május, amikor szinte mindennap esett több-kevesebb eső. Sokan meg is kongatták a vészharangot, hogy a rengeteg nedvesség kedvez a gombás betegségeknek. Szerencsére ennek jelei egyelőre nem látszanak sem a kenyérgabonán, sem pedig az árpán.
A búzatáblák többsége nem dőlt meg, és a gombás fertőzés sem mutatkozik (Fotó: Papp Imre)
– A legnagyobb gond most az, hogy főleg az árpa sok helyen megdőlt. Aki sok műtrágyát adagolt a tavasszal, most foghatja a fejét. Ezért is legjobb óvatosan adagolni, vagyis a legjobb az arany középút. Az árpa például az ilyen parcellákon már az első esők után megdőlt, és talán felemelkedett volna, de jött rá egy kisebb jégverés, és fekve maradt. Volt tehát jégkárunk is, sőt néhol ki is lehetett volna szántani a búzát vagy árpád, de úgy láttam, az emberek hagyták, lesz, ami lesz alapon. Nem volt már nyilván pénzük, hogy még egyszer bevessék a földet. A megdőlt árpa esetében az alsó leveleken látszanak a rothadás jelei, barnulnak a levelek, de a termésen nem látszik gombás betegség nyoma. Sokkal nagyobb baj, hogy a megdőlt részeken megjelentek a sarjúhajtások, most kezdtek kalászolni, s pontosan akkor lesznek az úgynevezett tejes fejlődés szakaszában, amikor a többit aratni kell. Nem tudom, hogy ez a gond megoldható lesz-e majd szárítással. Ha csak simán raktárba kerül a szem, biztosan megpenészedik, és nem sok sör lesz belőle – mondja Paróczi László kishegyesi termelő.
Kimentünk a határba is, hogy meggyőződjünk a pillanatnyi helyzetről, és igazat kellett adni a termelőnek: a búzák kevésbé dőltek meg, mint az árpák. Csak néhol lehet látni egy-egy kisebb megdőlt parcellarészt, de gombafertőzés nyomait sehol sem fedeztük fel.
A megdőlt árpában megjelentek a sarjúhajtások (Fotó: Papp Imre)
– A gombák biztosan jelen vannak – mondja Próczi László – ,és az is lehet, hogy ha most jön egy melegebb hullám, megtámadja a termést. Jómagam ezelőtt három éven át permeteztem a búzát, mert féltem a fuzáriumos fertőzéstől, de az idén nem végeztem permetezést. Többnyire az idő sem engedte, másrészt az embernek mindig meg kell gondolnia, mennyi legyen a befektetés ilyen búzaárak mellett. Amíg a búzát nem kezdik minősíteni, de úgy, hogy a nagyon jó minőségű gabonának nagyon jó ára is legyen, addig majd a termelők eldöntik maguk, hogy kenyérgabonát akarnak-e termelni vagy esetleg takarmánynak valót. Ha a kenyérnek való gabona árát tisztességesen megadják, akkor nyilván érdemes lesz alkalmazni minden növényvédelmi módot.
A többi szántóföldi kultúrával nincs gond, a napraforgó szemmel láthatóan nagyon jó kondícióban van, a cukorrépa szintén, és hasonlóképpen a kukorica is, bár ez utóbbi levelei kissé sárgásak. Beszélgetőtársam szerint ez azért van, mert nem kapott elég napot, de mihelyt naposabb lesz az időjárás, néhány nap alatt gyönyörű zöld lesz. A gyomirtást is jól el lehetett végezni, most már csak egy kis napsütés kellene.
– Rosszul jártak viszont az állattenyésztők, többek között magam is, mert a lucerna első kaszálása gyakorlatilag tönkrement. Hiába forgattuk, az eső minden fordítás után megverte. Végül sikerült betakarítani, de a tápértéke szinte a nullával egyenlő. Mivel birkáim vannak, odaadom nekik, de a jó része csak alom lesz. A második kaszálás úgy tíz nap múlva lesz esedékes, és a sok eső miatt nagyon szépen fejlődik a here, remélem ez majd rendesen megszárad, és értékes takarmányt tudunk betakarítani – hallottuk Paróczi László értékelését.
