2024. április 26., péntek

Összeadni az almát a körtével

Szakszervezetek a közszférában tervezett bérbefagyasztásról

Almát a körtével nem lehet összeadni – igyekeztek matematikaórán a fejünkbe verni tanáraink, akik a számolás tudományára oktattak bennünket. Erre, az össze nem illők egybevetésének a matematikai műveletére emlékezteti a Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Unióját (TDSZU) az a meglebegtetett szándék, hogy az elszabadult költségvetési hiány miatt befagyaszthatják a közszférában foglalkoztatottak bérét, illetve hogy a jövőben kiegyenlítenék a két szféra átlagbérszintjét. Az utóbbit rövid távon a közszférában véghezvitt fizetéscsökkentéssel, hosszú távon pedig bérbefagyasztással lehetne megvalósítani, ugyanis Szerbiában – egyedülállóan – a versenyszférában foglalkoztatottak kevesebbet keresnek, mint az állam védőszárnya alatt dolgozók.

Lehet még szorítani rajta? (Fotó: Beta)

Lehet még szorítani rajta? (Fotó: Beta)

„Ezekben a napokban az államvezetői elit abban verseng egymással, miként győzhetik meg a polgárokat arról, hogy a bérek és a nyugdíjak befagyasztása elkerülhetetlen lépés, ugyanakkor azt is hangoztatják, hogy ez nem következhet be. Mlađan Dinkić pénzügyminiszter most azt állítja, hogy ez elkerülhetetlen, mert össze kell hangolni a közszférában és a versenyszférában dolgozók keresetét. Mindez rendjén is volna, ha Dinkić nem felejtette volna el, hogy ezzel az almát a körtével adja össze. Közismert ugyanis, hogy a tanügyben dolgozók iskolázottsági szintje összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a versenyszférában dolgozóké” – olvasható a TDSZU közleményében. Magyarán, a magasabb képzettségi szinttel magasabb fizetés kell járjon.

A Szabad Szakszervezetek Választmánya (SZSZV) is határozottan ellenzi a tervezett bérbefagyasztást. Szerintük ez a lépés nem hozná meg a várt eredményt, mindössze 100–150 millió eurós megtakarítást jelenthetne az év végéig az államkaszának. Az SZSZV szerint sokkal célszerűbb volna, ha más területekre odafigyelve próbálnák előteremteni a hiányzó költségvetési bevételt. Így például lefaraghatnának a vezető beosztásúak fizetéséből, csökkenthetnék az állami ügynökségek számát – amelyekből jelenleg 130 van –, elejét vehetnék a közbeszerzésekben véghezvitt visszaéléseknek, valamint visszaszoríthatnák az adóelkerülő fekete- és szürkegazdaságot.