2024. április 26., péntek

Jelentés készül a kisebbségi jogok tiszteletben tartásáról

Újvidéken tájékozódott az Európa Tanács illetékes bizottsága

A Tartományi Képviselőházba látogatott szerdán az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének Tanácsadó Bizottsága. Anna Tomanová-Makanová, a parlament alelnöke és a Szlovák Nemzeti Tanács vezetője, Bore Kutić, a nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó képviselőházi bizottság elnöke és Daniel Ungur, a testület alelnöke fogadta a vendégeket. A küldöttség a képviselőházban tett látogatást megelőzően a Tartományi Ombudsmannál, az újvidéki városi önkormányzatnál és a tartományi kormányban is járt. A látogatás célja információgyűjtés a keretegyezménybe foglalt kisebbségi jogok megvalósításának szintjéről, melyről a bizottság szerbiai útjának befejeztével jelentést is tesz majd.

(Fotó: Ótos András)

(Fotó: Ótos András)

A sajtónak nyilatkozva Anna Tomanová-Makanová közölte, hogy a küldöttséget mindenképpen tájékoztatni fogja arról a bizonytalan helyzetről, amelyik a Szerbiai Alkotmánybíróság vajdasági hatásköri törvénnyel kapcsolatos döntését követően állt elő.

– Az alkotmányellenesnek ítélt rendelkezések között olyanok is voltak, amelyek közvetlenül érintették a nemzeti közösségek helyzetét, például az alapítói jogok átruházásának alkotmányellenessé nyilvánítása a tartományról a nemzeti tanácsokra. A bíróság döntése megkérdőjelezi a hivatalos nyelv- és íráshasználatra való jogokat is a helyi önkormányzatok és a tartomány szintjén, mivel ezt a kérdést a köztársasági törvény és a tartományi határozatok is szabályozzák. Aktuális továbbá a vajdasági statútum sorsának a kérdése is, hiszen az alkotmánybíróság éppen most vizsgálja ezt a dokumentumot, s meglátjuk, hogyan fogja majd a meghozandó döntés befolyásolni a keretegyezmény elveinek teljesítését – közölte a képviselőház alelnöke.

Makanová említést tett az új médiatörvényről is, mely a helyi szintű médiumok magánosítását írja elő, ami viszont szerinte a szerzett jogok tiszteletben tartását is érinti. Mint mondta, fennáll a veszélye annak, hogy a helyi rádiók és tévécsatornák privatizálását követően nem készülnek majd műsorok kisebbségi nyelveken. Makanová úgy értékelte, hogy a nemzeti tanácsok működését, az ombudsman intézményének tevékenységét érintő, keretegyezménybe foglalt elvárásoknak Szerbia eleget tesz, s a legtöbb gond éppen az alkotmánybíróság említett döntése miatt alakult ki.