Zarándokok százezrei vettek részt szombaton a csíksomlyói Kis-Somlyó és Nagy-Somlyó-hegy közötti nyeregben a hagyományos pünkösdi búcsún, amelynek szónoka, Ternyák Csaba egri érsek nemcsak a római katolikus hívőkhöz, hanem az útkeresőkhöz és a protestáns zarándokokhoz is szólt.
(MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
A legnagyobb magyar zarándoklatra Erdélyből, Magyarországról és a világ minden tájáról érkeztek zarándokok. A legtávolabbról jötteket az Argentínából érkezett tíz tagú csoportot megtapsolta a tömeg. A szertartás előtt a szervezők emlékeztettek arra, hogy a csíksomlyói búcsúnak minden évben egyetlen meghívottja van, a prédikációt mondó lelkész, mindenki más egyszerű zarándokként van jelen.
Bejelentették azonban Áder János magyar köztársasági elnök jelenlétét is, aki magánszemélyként vett részt az eseményeken, felesége társaságában. Személyében első alkalommal vesz részt a zarándoklaton hivatalban levő magyar államfő.
Köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is, akárcsak a KDNP teljes parlamenti frakcióját. A magyar állami vezetőkkel együtt vonult a hegyre Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, és Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
Prédikációjában Ternyák Csaba érsek a boldogságot a hit következményének nevezte. Úgy vélte, aki belép a hit kapuján, nem veszít el semmit abból, ami az emberi életet boldoggá, széppé, szabaddá teszi.
Az érsek megállapította, hogy a hit zarándokútján nem csak hívők járnak, hanem útkeresők is szép számmal, akik „szívük rejtekén foglalkoznak az Isten kérdésével”. Mint mondta, Isten a pogányok előtt is kitárta a hit kapuját, amely azóta minden ember számára nyitva áll. Megállapította, hogy a hit ma nem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, és ezért arra buzdította a hallgatóságot, tegyék a plébániákat tanútevő, befogadó közösségekké, hogy azok minden útkereső ember lelki otthonává váljanak.
A mise végén a csíksomlyói ferencesek képviselője bejelentette: a lengyelországi pálos rendnek a czestochowai zarándoklatot szervező Jasna-gorai kolostorába kerül a csíksomlyói Mária kegyszobor másolata.
Az adományt megköszönő, magyarul elmondott beszédében Majevszki Roman atya a magyar és a lengyel nép történelmi gyökerekkel rendelkező barátságát említette. A pálos atya a magyar nép igazi lelki forrásának nevezte Csíksomlyót. Megállapította, a székely himnusz Csíksomlyón szól a legszebben, a leghitelesebben. "Szűzanya, vezesd még egyszer győzelemre néped", parafrazálta a himnusz szövegét a lengyelországi pálos szerzetes, akit lelkesen megtapsolt a több százezres zarándoktömeg.
A zarándoklat végén az MTI-nek adott nyilatkozatában Semjén Zsolt örvendetesnek tartotta, hogy évről évre egyre nagyobb tömegeket vonz a csíksomlyói búcsú. – Fantasztikusan sokan vagyunk, és ez két szempontból is fontos. A csíksomlyói zarándoklat keresztényként megerősít a hitünkben, és magyarként a magyarságunkban – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette, azért jár vissza évről évre Csíksomlyóra, mert számára a zarándoklat erőforrás. Ha feltöltekezik vele, az egész évben kitart.
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre több százezren gyűlnek össze. A székelyföldi zarándokok egy része a hagyományoknak megfelelően idén is gyalogosan érkezett Csíksomlyóra. A búcsúra Budapestről zarándokvonat indult csütörtökön.
Csíksomlyón, az ősi Mária-kegyhelyen 1567 óta gyűlnek össze minden év pünkösd szombatján a székelyek és a csángók, hogy teljesítsék őseik fogadalmát: szentmisével köszönik meg Szűz Máriának, hogy hitük szerint megsegítette őket a protestáns János Zsigmond erdélyi fejedelem ellen vívott csatában, amelynek kimenetelétől függött, hogy megőrizhetik-e katolikus vallásukat. A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a 15. század közepén a ferencesek foglalták el.
