2024. április 16., kedd

A mi vicces emberünk

Néhány kérdés az első vajdasági Stand Up Comedy verseny topolyai nyerteséhez, Roman Szasához

A harminckét éves fiatalember semmi különöset nem csinál, csak kiáll, és történeteket mesél, innen-onnan összeszedett vagy saját maga által kitalált, vele megtörtént sztorikat ad elő, és az a lényeg, hogy a közönség mindezen jót derül. Mind népszerűbb vidékünkön is a stand-up comedy, a dumaszínház, a szórakoztató műfaj, amelyben a humorista egyedül, kellékek nélkül, közvetlenül a közönséghez szólva adja elő műsorát.

Hány fellépésed volt, mióta megnyerted a versenyt az Újvidéki Televízióban?

Roman Szasa (Fotó: Herceg Elizabetta)

Roman Szasa (Fotó: Herceg Elizabetta)

Igazából én sohasem tekintettem ezt versenynek, jó fejeknek tartottam a résztvevőket, ezért nem is tulajdonítok túl nagy jelentőséget annak, hogy az első megmérettetésen az én produkciómat ítélték a legjobbnak. A következőt volt zenetanárom, Gábor Zoltán nyerte meg, de a lényeg az, hogy utána nálam kávéztunk... A kérdésre a válasz, hogy elég sok helyen felléptem, nem igazán számolom, de a lehetőséget mindenképpen az Újvidéki Televíziónak köszönhetem.

Honnan meríted az ötleteket, vannak-e barátaid, akik esetleg szállítják a poénokat, az érdekes sztorikat? Mennyire topolyaiak a történeteid?

Az ötleteket maga az élet adja, de mivel a barátaim is hasonló figurák, mint én, rengeteg ötletet kapok tőlük. A topolyai témák pedig azért érdekelnek, mert itt annyira siralmas, amit a politikusok csinálnak, hogy én már csak nevetni tudok rajta.

A műfaj egyik legsikeresebb magyarországi képviselője hangulatkarbantartónak vallja magát, te hogy vagy ezzel?

Szerintem van benne valami, ezt csak az tudja csinálni, akinek van némi humorérzéke, szeret a társaság középpontjában lenni, és van némi feltűnési viszketegsége. A többi már csak bátorság és szerencse kérdése.

Kinek a tehetségét irigyled legjobban?

Nem vagyok irigy, de csodálok mindenkit, aki kimagaslik valamiben a többi ember közül, legyen ez akár egy szobafestő is...

Gondoltál-e esetleg arra, hogy más műfajban is kipróbálod magad (humoros írások, rádiójelenetek)?

Igen, most egy humoros cikken dolgozom, érdekel az írás is, de vonz a televíziózás, a rádió, minden, amiben egy kicsit kreatív lehetek, és elmondhatom a gondolataimat a magam módján.

Mi az a tulajdonság, ami leginkább kedvelsz általában az emberekben és külön a nőkben?

Ha az emberek őszinték, a többi nem érdekel, a többi mellékes, a nőket pedig házasként már csak ugyanúgy emberként nézem, tehát ugyanaz.

Van-e kedvenc könyved?

Kedvenc könyvem nincs, ritkán jutok oda, hogy egy teljes könyvet elolvassak, de időről időre Francois Villon verseskötetét forgatom, olvasgatom.

Van-e emberi gyengeség, ami leginkább idegesít, vagy mindenből tudsz profitálni?

Az emberi hülyeségből nagyon, és még ha úgy érzi valaki, hogy igaza is van, na, az akkor rögtön adja a témát a következő műsorhoz.

Egy informatikai cég ügyfélszolgálatánál dolgoztál, a munkahelyeddel kapcsolatos vicces történetekkel robbantál be a köztudatba, azóta bátor lépésre szántad rá magad, fölmondtál. Tudhatjuk miért? További terveid?

Hét év után kicsit “besokalltam”, de megy az élet tovább, szép emlékeim maradnak, ha pedig csak az ott átélt vicces dolgokról mesélnék, legalább még tíz fellépésre jutna anyag. Pillanatnyilag gondolkodom, hogy mit is kezdjek magammal, informatikus mérnökként remélem, találok valami munkát, ahol jól is fogom érezni magam, de a humor vonalán is szeretnék menni tovább.

Hol láthatunk, hallhatunk legközelebb?

Ami biztos, az Magyarkanizsa, június 1-je, Kiss Ádám és Lórán Barnabás előfellépőjeként a magyarkanizsai gyógyfürdő sportcsarnokában, de most kezdtük a bácskossuthfalvi ArtNova Studióval és Vanyúr Ákossal a nemrég megjelent új videónk következő részének kidolgozását, amibe több embert is szeretnénk bevonni. Ezt különböző videómegosztókon fogjuk terjeszteni, de addig is, akit érdekel, keressen rám az interneten, vagy hívjon meg, és már megyek is...