A tavaly júniusban hatalomra lépő Dačić-kormány új sebességre kapcsolt, ami az állam eladósítását illeti. A kormányalakítást követő első 250 napban csaknem 4 milliárd euróval nőtt Szerbia közadóssága. Ha ez egy büszkélkedésre okot adó adat volna, akkor azt az előző Cvetković-kabinet is megirigyelhetné, amelynél elindult az államadósság rohamos gyorsaságú növekedése, de közel sem ilyen ütemű. Az előző kormány 4 éve alatt 6,8 milliárddal nőtt az államadósság, ami azt jelenti, hogy naponta átlagban 4,6 milliárd dollárral lett nagyobb a ránk terhelt és az utódainkra is átörökített tartozások mértéke. A jelenlegi kormány autós hasonlattal élve a másodikból azonnal az ötödik sebességre kapcsolt, a „száguldó adósságnövekedés” ennek következtében elérte a napi 15,6 millió eurót. Ha a másodpercet tekintjük a közadósság fölhalmozása üteme mértékegységének, akkor a köztük mutatkozó különbséget így is kifejezhetjük: a Cvetković-kormány átlagban másodpercenként 53,9 eurós „sebességgel” adósodott el, a Dačić-kabinet pedig – kormányzása első 250 napjának az adatai alapján – másodpercenként 181 euróval. Több mint háromszor gyorsabban.
Szerbia közadóssága a pénzügyminisztérium adatai szerint március végén elérték a 19,38 milliárd eurót, ami GDP-arányosan 57,7 százalék. Ez 4,77 milliárd euróval több, mint amennyi tavaly márciusban volt. A megállíthatatlanul növekvő adósság hatalmas terhet ró a gazdaságra, amelyet a növekvő államadósság miatt, súlyos adóterhek sújtanak, de ugyanígy minden adófizető polgárra is. Ismét egy hasonlattal kifejezve, így ugyanis szemlétesebben érzékeltethetjük az eladósodás miatti terheket, ez azt jelenti, hogy egy havi kamatból, amit a fölvett hitelek után fizet az ország, 22 kilométer autóút épülhetne meg, illetve 4443 új munkahely megnyitását támogathatná az állam foglalkoztatottanként 10 ezer euróval. A hitelek után járó márciusi kamat ugyanis 44,4 millió euró volt. A fönti adatok dr. Miroslav Zdravković közgazdásztól származnak. Azt is ő számította ki, hogy teljes államdósságból foglalkoztatottként 10 ezer eurós támogatás mellett majdnem kétmillió új munkahelyet lehetne nyitni, illetve 70 millió tonna búzát vagy 78 millió tonna kukoricát lehetne vásárolni.
A lesújtó adatok mellett nem vitatható, hogy Mlađan Dinkić gazdasági és pénzügyminiszter intézkedéseivel az új kormány komoly lépéseket tett az elszabadult költségvetési hiány megfékezésére és a gazdaság beindítására, egyelőre azonban – a közadósság rohamos ütemű növekedéséből látszik ez – ezeknek az intézkedéseknek még nem érezhetőek a hatásai. Emellett az állam több, részben az előző kormánytól örökölt terhet is magára vállalt, amelyek szintén növelhetik a büdzsé hiányát, újabban ilyen lépés volt a Smederevói Vasművek beindítása, a „váratlan” eseményeket nem is számítva, mint például az Agrobank vagy a Vajdasági Fejlesztési Bank csődje.
A költségvetési hiány csökkentését célozza a tegnapi hír, hogy a szerb állam a határidő lejárta előtt visszafizet 400 millió dollárt a magánhitelezőket tömörítő Londoni Klubnak. Ettől azonban a jelenlegi helyzetben, amikor a költségvetési hiány az év első három hónapjában elérte a 49,8 milliárd dinárt, nem remélhetjük az államadósság csökkenését, inkább csak azt, hogy a drága hitelt egy olcsóbbal válthatja ki az ország. A Londoni Klub hiteleiért ugyanis magasnak számító, 6,75 százalékos kamatot fizet Szerbia, ezzel szemben a Nemzetközi Valutalap (IMF) mindössze 2,43 százalékos kamatot követel tőlünk. A kedvező IMF-hitelt azonban, tudjuk, csak kemény feltételek teljesítése mellett lehet elnyerni.
