Nemzetközi Üzletember Találkozót tartottak pénteken a tatabányai Edutus Főiskola és a Kárpát Régió Üzlet Hálózat Szabadkai irodájának közös szervezésében a szabadkai Szabadegyetemen. A rendezvényt Orosz György, a tatabányai Edutus Főiskola Technológia- és Tudástranszfer Szolgáltató Irodájának a vezetője nyitotta meg, kiemelve, hogy az üzletember-találkozó része egy olyan eseménysorozatnak, amelyet korábban Erdélyben, a Felvidéken és Kárpátalján is megszervezett a főiskola, a zárórendezvényre pedig májusban kerül sor Tatabányán.
– Az esemény célja, hogy megismertessük Önökkel, hogy Magyarországon milyen módon próbáljuk a kis- és középvállalkozások életét segíteni, valamint hogyan tud egy felsőoktatási intézmény hozzájárulni a vállalatok piacon maradásához, versenyképességük növeléséhez és céljaik eléréséhez – mondta Orosz György.
Dr. Bartók István, az Edutus Főiskola rektora megnyitóbeszédében megjegyezte, hogy a jelen fórumon hallható előadások jó példával szolgálnak majd a közös kapcsolatépítéshez, valamint konkrét lépéseket jelenthetnek a kapcsolatépítésben. Radetzky Jenő, a Wekerle-terv miniszteri biztosa tartott előadást Wekerle-program: sikerre ítélve a Kárpát-medencében címmel.
– A Kárpát-medencei gazdasági integrációs program a magyar kormány üzeneteket hordozó programja. Azt tartjuk ugyanakkor, hogy egy jó gazdaságpolitika az egyben nemzetiségi politika is, hiszen ugyanazt a célt szolgálják, vagyis Magyarország és az azon kívüli területek fejlődését, az azzal járó munkahelyteremtést és nemzetmegtartást. A Wekerle-terv szerint, ami egyszer jól működött, arra érdemes példaként tekinteni, és XXI. századi módon visszaállítani. A terv két európai alappillérre épül, a regionális fejlődésre, fejlesztésre, valamint a nemzeti kis- és középvállalkozások segítésére – mondta Radetzky.
Szavai szerint a Kárpát-medence nemcsak földrajzi és történelmi fogalom, hanem gazdasági tér is, amely egységes gazdasági kezelést igényel és tesz lehetővé. A Wekerle-terv a magyar gazdaságpolitikának arra a célkitűzésére épül, miszerint növelni kell a vállalkozások nemzetköziségét, a nemzethatáron belüli együttműködéseket, hiszen nincs gazdasági fejlődés és kibontakozás a családi-, nemzeti tulajdonban levő vállalkozások felemelkedése nélkül. A Wekerle-tervben nem egyoldalúan a magyar vállalkozások előnyére kívánnak dolgozni, hanem az együttműködést szeretnék segíteni. Kiemelte, hogy egy új integrációs tevékenységgel van esély egy erős gazdaság megteremtésére, majd hittet tett a minőséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a megújuló (nap és geotermikus) energiaszektor Kárpát-medencei gazdasági lehetőségei mellett.
– Ezért a magyar állam a 2014–20-as ciklusban nem a külföldi befektetők érdekében szükséges infrastruktúra fejlesztését preferálja majd, hanem elsősorban a magyar tulajdonú nemzeti kis- és középvállalkozásokét, kiváltképp azokban az iparágakban, amelyek nagyon sok munkahelyet tudnak teremteni: a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, környezetvédelemben, egészségiparágakban – számolt be a miniszteri biztos, majd hozzátette, hogy a Wekerle-terv nem pénzosztó, hanem iránymutató és kapcsolatépítést segítő program.
A miniszteri biztos előadását követően Losonc Krisztina, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szabadkai irodájának vezetője mutatta be az iroda működését. Az irodahálózat 11 irodával működik, Vajdaságban Szabadkán és Újvidéken. Kiemelte, az irodahálózat elsődleges feladata a partnerközvetítés és a vállalkozók összekötése a határ két oldalán. Orosz György a tatabányai főiskola működését mutatta be, de szó esett a határon túli oktatás lehetőségeiről, a Magyar Nemzeti Tanács felsőoktatási stratégiájáról, a klaszterekről és a magyar nyelvű szabadkai felsőoktatási képzés tapasztalatairól.
