A kép BRICS március végi csúcstalálkozóján készült a kép a dél-afrikai Durbinben. A kezet nyújtó politikusok vezette öt országban él a Föld lakosságának 40 százaléka, és már most ezek a hatalmas államok adják a bolygó összesített GDP-jének 25 százalékát. A Föld szárazföldi területeinek egynegyede is ehhez az öt országhoz tartozik, és az is köztudomású, hogy mérhetetlen mennyiségű nyersanyagkinccsel bírnak. A becslések szerint egyedül csak Oroszország a Föld kulcsfontosságú nyersanyagtartalékainak 40 százalékát birtokolja.
Ezek a számok alapján nem is lehet másra következtetni, mint arra, hogy a jövőben a világ vezető gazdasági csoportosulásává válik az öt ország egyelőre csak laza érdekszövetsége. A BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) részesedése a globális GDP-ből 1990-ben csak 11 százalék volt, ma azonban már 25 százalék. A Goldman Sachs várakozásai szerint ez a globális GDP-arány 2050-re elérheti a 40 százalékot is. Az elemzők úgy látják, hogy 2050-re a négy ország bekerül a világ öt vezető gazdasága közé.
Nem mindenki osztozik azonban a BRICS-szel kapcsolatos fényes jövőképen, lelkesedni sem lelkesedik miatta mindenki, ugyanis a BRICS-országok gazdasági és politikai súlyának növekedése Nyugat sokáig megkérdőjelezhetetlen globális vezető szerepét veszélyezteti. A Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő elemzésében arról ír, hogy az öt tagországot gazdasági értelemben jelenleg semmi sem kapcsolja össze, s így a BRICS-ből – a betűszó az öt tagország kezdőbetűiből áll össze – mára voltaképpen csak a C maradt, ugyanis Kína az egyedüli ország, amely a nehézségek ellenére is képes volt fenntartani gazdasági fellendülésének ütemét. Oroszország, Brazília és India kezd lemaradni a kíméletlen versenyben.
Oroszországban például az utóbbi időben az egy főre eső nemzeti jövedelem egynegyedével esett vissza a gazdasági válság miatt, de elsősorban azért, mert a válság hatására jelentősen csökkentek a nyersanyagárak. Az elemzők szerint a világ legnagyobb államában a jövőben előreláthatólag évente „csak” 3–3,5 százalékkal nő majd a GDP. Ez valóban szerénynek tűnhet a kínai 7–9 százalékos évi bővüléssel összevetve, no, de hány recesszióval küzdő európai ország cserélne szívest-örömest ezzel a számmal? A másik négy BRICS-ország legföljebb a Kínával folytatott versenyben kezd alulmaradni, Európával szemben egyáltalán nem. Sőt.
