A jó privatizációk egyikének tűnt a zombori akkumulátorgyár magánosítása, kezdetben fellendült a termelés, újítottak, új technológiát vezettek be, új piacokat hódítottak meg. Éppen ezért volt meglepő, hogy április elejétől ennek a gyárnak a dolgozói is sztrájkba léptek. Még a januári fizetésüket és útiköltségeiket se kapták meg. A sztrájk bejelentését követően a sztrájkbizottság egy hétig elzárkózott a sajtó elől, mondván maximálisan korrektül kívántak viszonyulni a cégvezetéssel szemben, amíg tartanak a megbeszélések. Csakhogy mindeddig semmilyen megállapodás nem történt, még ígéretet se kaptak, hogy mikor számíthatnak elmaradt béreik kifizetésére. Tegnap viszont kitálalt a sztrájkbizottság. Szerintük a gondok nem idén januárban, hanem bő egy évvel korábban kezdődtek, eddig tizenegy alkalommal késtek a bérek 9–22 napot, de arra még nem volt példa, hogy hónapokig egy dinárt se kapjanak.
– El kell képzelni, hogy egy negyven-egynéhány esztendős apa azzal megy haza a munkából, hogy nem tud enni adni a gyerekeinek, képtelen kifizetni a rezsit – ecsetelte Branko Malbaša, a gyár Önálló Szakszervezetének vezetője. – A gyár dolgozóinak fölmondták a hiteleket, kiadott csekkjeiket letiltották a bankok. Amíg csak késett a fizetés, dolgozóinkat a csekkek húzták ki a csávából, mert késleltetett megfizettetés útján élelmiszerhez juthattak. Most, hogy nincs bevételünk, ezzel a lehetőséggel se élhetünk – mondta a szakszervezeti vezető.
A gyárnak jelenleg 608 alkalmazottja van, ebből 160-an állnak sztrájkban, ők a közvetlen termelésben dolgoznak, és még mintegy negyven alkalmazott támogatását élvezik.
– Ezek az alkalmazottak meghatározott időre szóló munkaszerződéssel dolgoznak, de folyamatosan, van, aki már nyolc éve. A felügyelőségeknek utána kellene nézni, hogyan fordulhatott ilyesmi elő, hiszen a meghatározott időre szóló szerződéseket egy év folyamatos munka után állandó munkaviszonnyá kell átvezetni. És annak is az állami szervek látókörébe kell kerülni, hogy a részlegigazgatók a sztrájk ideje alatt éppen ezekre az alkalmazottakra gyakorolnak nyomást, írásbeli nyilatkozatot kérve tőlük, hogy a sztrájkot vagy a munkát választják, és szóban közlik velük, hogy ha a munkabeszüntetést választják, a sztrájkot követően azonnali fölmondást kapnak és soha többé nem jutnak munkához a gyárban – panaszolták a sztrájkbizottság tagjai.
Korábban a gyár három dolgozója azért kapott fölmondást, mert az egyik internetes hírportálon kiteregették az akkumulátorgyári dolgozók elégedetlenségét. Őket a munkaügyi felügyelőség visszahelyezte munkakörükbe, de jelenleg a menedzsment úgy vezeti őket, hogy szabadságon vannak, így a munkaidőt a gyár előtti parkolóban töltik, így tartva a kapcsolatot a sztrájkbizottsággal.
Az akkumulátorgyár sztrájkoló dolgozói ma délután két órakor elindulnak a vállalat elől, és a városi adminisztráció székhelye előtt tiltakoznak négy óráig. Miként mondták, nem a helyi önkormányzattól kívánnak bármit is követelni, hanem szolidaritásra kérik fel a város polgárait és az állami szervek figyelmét szeretnék fölhívni, hogy vizsgálják fölül az elégedetlen dolgozók állításait – jelentette be a sztrájkbizottság.
A CSONOPLYAI BÁCSKÁBÓL MINDENKIT KIRÚGTAK
A csonoplyai Bácska mezőgazdasági vállalat gondjai is a magánosítás után kezdődtek. A hosszan tartó agóniában a rendőrség, az ügyészség is bőven talált vizsgálódási alapot, és börtönbüntetésre szóló döntések is születtek, de szemernyit sem javult se a vállalat, se a dolgozók helyzete. Miként a vállalat szakszervezeti elöljárói közölték, idén januártól a cégvezetés szinte minden dolgozót fölmondás előtti figyelmeztetéssel értesített, jelezvén, hogy megszegték munkaköri felelősségüket, nem tettek eleget a meghagyásoknak, illetve arra utasította őket, hogy mondjanak föl Csonoplyán, ami után a Krivaja mezőgazdasági vállalathoz igazolhatnak át, amely ugyancsak ennek az igazgatónak a vezetése alatt áll. Ezt az alkalmazottak közül négyen vállalták, közülük ketten jelenleg a csonoplyai sertésfarmon dolgoznak. A vállalat dolgozói február hetedikétől sztrájkba léptek. Ezt megelőzően a cégvezetés fölmondta a korábbi sztrájkot szervező Brdar Dragan és Backi Grga szakszervezeti vezetők munkaszerződését, és a munkaügyi felügyelőség hiába hozott végzést halaszthatatlan visszahelyezésükről, a munkáltató nem engedte be őket a vállalat területére. Aztán lassan mindenki megkapta a fölmondólevelet. Azóta a kirúgott alkalmazottak nem hagyják el a vállalat területét, az állami szervek ellenőrzését és jogaik védelmét követelik.
– A cégvezetés a sztrájkot megelőzően nem hozott tervet a minimális munkavégzésre vonatkozólag, így nem tudni, ki vet, ki arat, mert végtére úgy tűnik, nem lesz itt egyik sem, a cél kiüríteni a raktárakat, elvinni a faluból a gépeket, hiszen a cég dolgozók nélkül nem működhet, vagyis koldusbotra jutottunk mindannyian a Bácskában. Nem kívánunk egyebet, csak az illetékes szervek gyors reagálását, mert nem szeretnénk, hogy a vállalatból kiebrudalt dolgozók kaszához, kapához nyúlnának, de nem a mezőgazdasági termelés érdekében – nyilatkozta Backi Grga szakszervezeti vezető.
A csonoplyai Bácska mezőgazdasági vállalat bejáratánál állandó ügyeletet tart a rendőrség, hogy megakadályozza a sztrájkoló dolgozók és a cégvezetés által kirendelt őrző-védők esetleges összecsapását, amire egyébként egyelőre semmilyen jel nem mutat.
