Szokatlan módon, sajtóközleményben fejtette ki véleményét a nyugat-bácskai adminisztratív körzet elöljárója, Dušan Jović (SZER) Zombor gazdasági helyzetéről és a városvezetésről.
– Feladatomnak tartom, hogy fölhívjam a hazai és külföldi befektetők, a baráti országok diplomáciai képviseletei figyelmét Nyugat-Bácska beruházási lehetőségeire, hogy kapcsolatot tartsak a helyi önkormányzatok és a kormány között. Zombornak, mint a régió központjának, mindenképpen élen kellene járnia a befektetések idevonzásában, a helyi adminisztráció nyújtotta szolgáltatások kínálatával és minőségével. Sajnos, nem ez a helyzet – szögezi le a körzetvezető.
– Legutóbb hat évvel ezelőtt érkezett komoly beruházó Zomborba, a Kalzedonia! Ez alatt az idő alatt Apatin kikötőt épít a Dunán, 30 millió eurós beruházást hozott a városba. Hódságon hamarosan új gyárat helyeznek üzembe, Kúlán új ipari zónát fejeznek be. A körzetvezető irodájából eredő kezdeményezéseket minden község meghallgatta és támogatta, különösképpen Apatin, viszont Zombor nem. Úgy tűnik, hogy a városi hatalmat önmagán kívül semmi egyéb nem érdekli, a városvezetők közül senki se találja fontosnak, hogy részt vegyen az Izrael nagykövetével rendezett találkozón, de még a körzeti tanács értekezletein sem, ahol fontos, Szerbia kormányához intézett döntések születnek. Ugyanakkor a városvezetés folyamatosan olyan ügyekkel foglalkozik, ami nem tartozik illetőségi körébe, például a restrukturálás alatt álló gádori Graničar, a sári Aleksa Šantić és a zombori Severtrans vállalatokkal. Kötelességem elmondani, hogy az államnak világos terve és érdeklődő beruházója van mindhárom vállalatot illetően, a Privatizációs Ügynökség és a Pénzügyminisztérium jelenleg négy vevővel is tárgyal a Severtrans eladásáról. Körzetvezetőként és zombori polgárként nem tudom némán tűrni, hogy egyre inkább leszakadunk, mert tudom, mire lennénk képesek – áll Dušan Jović körzetvezető sajtóközleményében.
A térdre kényszerült zombori gazdaság újabb példája, hogy szerdától a jól menő vállalatnak tartott Akkumulátorgyár dolgozói is sztrájkolnak. A dolgozók még a januári bérüket se kapták meg. A sztrájkbizottság követeli a januári és februári bérek, valamint útiköltségek kifizetését, az adók és járulékok befizetését, valamint útiköltséget mindazoknak, akik négy kilométernél távolabb laknak munkahelyüktől. Talán utolsó vészjelzés, ha már a gazdag cégben is sztrájkra kényszerülnek az alkalmazottak.
