Aleksandar Vučić is megy Brüsszelbe

Bár pénteken még ennek az ellenkezőjét állították, hétfői találkozóján a szerb államvezetés csúcsa úgy határozott, hogy a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd keddi nyolcadik körében Ivica Dačić miniszterelnök mellett Aleksandar Vučić, a szerb kormány első alelnöke is részt vesz.

Ezzel megerősítést nyer az államvezetés egysége a koszovói és minden egyéb más kérdés tekintetében, fejtette ki Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnök, hozzátéve: „Nem követeljük az ideális megoldást és semmit sem kapunk előre, ugyanakkor amit Prishtina akar, az egyszerűen lehetetlen.”

Nikolić szerint rendkívül elbátortalanítóak a prishtinai hatalom képviselőinek a kijelentései, amelyekből kiderül, hogy az albán fél nem hajlandó a kompromisszumra.

– A Prishtinával folytatott párbeszédben Belgrád felelősséget vállalt egy helyzetért, amely feltehetőleg senkinek a tetszését nem fogja elnyerni. Ugyanakkor a megoldásnak Szerbia és a polgárok érdekeit kell szolgálnia. Ha olyan döntést hozok, amely nem áll a szerbiai polgárok érdekében és a polgárok elégedetlenek lesznek, akkor lemondok az államfői tisztségről. Ha engem kérdeznek, akkor Szerbia soha nem ismeri el Koszovó függetlenségét. Ha engem kérdeznek, akkor a Koszovóban élő embereknek jobb, békésebb, biztonságosabb körülményeket kell biztosítani. Ha engem kérdeznek, akkor Szerbiának az Európai Unió tagállamává kell válnia – nyilatkozta Nikolić, hozzátéve, hogy kedden semmi sem dől el végleg Brüsszelben.

Nikolić elmondta: a szerb fél számára elfogadhatatlan, hogy Koszovó jövőbeni hadserege a koszovói szerb községek közösségének a területén is állomásozzon.

Senki sem kéri, hogy a szerb községek közösségében a szerbiai hadsereg állomásozzon, ugyanakkor az állítólag idén nyáron megalapítandó koszovói katonaságnak sincsen ott semmi keresnivalója, magyarázta a szerb államfő, hozzátéve, hogy Szerbia ragaszkodik ahhoz, hogy a szerb községek közössége döntsön a rendőrségről és az igazságügyről.

– Azt is nehéz lenne megmagyarázni a polgároknak, ha nem nyernénk el a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, mint ahogyan azt is, hogy az EU miatt portékaként kezeljük saját országunkat. Szerbiát mindig megbüntették, ha elhagyta azokat a tárgyalásokat, amelyek során ultimátummal szembesítették. Ezért Brüsszelben minden egyes nemre újabb megoldási javaslattal fogunk előállni, vagyis nem hagyjuk el a tárgyalást. Azok, akik függetlenek kívánnak lenni, Szerbia befolyása nélkül alakíthatják életüket. Azok, akik elismerik a függetlenséget, jogot és segítséget kapnak Szerbiától. Éppen ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy a szerb községek közössége legalább a rendőrségről és az igazságügyről dönthessen – összegezte Nikolić.

Mindezzel párhuzamosan Bekim Collaku, a koszovói kormányfő tanácsadója kifejtette: Prishtina soha nem egyezik bele, hogy a szerb községek közössége törvényhozói hatalommal rendelkezzen, mint ahogyan abba sem, hogy Fellebbviteli Bírósága, vagy saját rendőrsége legyen. Egyetlen közösségnek sem lehet olyan hatalma, amely egyébként a központi hatalomé, szögezte le Collaku, majd kifejtette: Hashim Thaçi kormányfő egyedül a Koszovó alkotmányával összhangban álló javaslatokat fogadja el, a többit pedig határozottan elutasítja.

Nebojša Stefanović, a Szerb Haladó Párt alelnöke, a Szerbiai Képviselőház elnöke hiszi, hogy Vučić Brüsszelben kiáll a nemzeti érdek mellett és ezért csakis a szerbiai polgárok érdekét szolgáló megállapodás születhet. Vučić részéről bátor döntés volt, hogy Brüsszelbe utazzon, hangsúlyozta Stefanović, mondván, hogy Szerbiának felelősségteljesen kell fellépnie polgárai mellett.

A szerb kormány első alelnökének a részvétele a biztosíték arra, hogy a párbeszéd során nem kerülnek veszélybe Szerbia állami és nemzeti érdekei, fejtette ki az SZHP alelnöke, majd reményét fejezte ki, hogy Szerbia a múltkorihoz képest ma jobb ajánlattal szembesülhet. Ehhez kapcsolódóan semmiféle utalás nem érkezett, az azonban biztos, hogy a szerb tárgyalófél nem fogadhat el a meghúzott vonal alatti megoldást, emelte ki Stefanović.

A Blic napilap értesülései szerint az EU ragaszkodni fog hozzá, hogy a Belgrád és Prishtina közötti megállapodások beépüljenek Szerbia jogrendszerébe, garantálva így azok alkalmazását. Ehhez végül szükség lesz a szerb alkotmány módosítására, addig viszont Szerbia hatásköreit az alkotmány végrehajtásáról szóló törvény módosításával lehetne átruházni a koszovói szerb községekre.

Az alkotmány végrehajtásáról szóló törvény módosítását a parlament kétharmadának kell támogatnia. A Blic napilap szerint a kétharmados többséget nem lesz nehéz biztosítani. Az alkotmány módosítását népszavazáson a polgároknak is meg kell erősíteniük, a Blic szerint ez már nehezebben lesz kivitelezhető.

Arról egyelőre nincsenek megbízható értesülések, hogy Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ezúttal is egy úgynevezett non-paperrel fogadja-e majd Dačić és Thaçi kormányfőket. A párbeszéd hetedik körében Belgrád visszautasította non-paperben olvasható javaslatokat.

Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy Ashton semmiféle olyan javaslatokat nem készíthet elő, amelyekkel a belgrádi és prishtinai fél nem egyezne. Egyedül kompromisszummal juthatnak közös megállapodásra a felek, szögezte le Kacin, mondva, hogy nem szabad elszalasztani a történelmi lehetőséget.

– A belgrádi félnek arra kell ügyelnie, hogy véget érjen a koszovói szerbek jó és rossz szerbekre történő felosztása. Az enklávékban elő koszovói szerbeknek a koszovói struktúrákba való beolvadása nélkül, Ahtisaari tervének elfogadása nélkül és anélkül, hogy megalakulna hat új szerb község, nem lehet tárgyalni a koszovói szerb községek közösségéről. A négy észak-koszovói szerb község és az enklávékban élő szerbek hat községe- ez az a keret, amely összeköthetné az összes Koszovóban élő szerbet. Hosszútávon ez teremtheti meg a multikulturális, multietnikus és multikonfesszionális európai Koszovót. Gondoljon bárki bármit, Ashton javaslata csakis kompromisszum jellegű lehet. Nyolc tárgyalási körnek elegendőnek kellene lenni ahhoz, hogy a felek bizalommal legyenek a másik iránt és belássák, hogy a megállapodás mindkét fél számára győzelmet jelent – fogalmazott Kacin.

Peter Stano, Štefan Füle bővítési biztos szóvivője szintén nem értesült arról, hogy Ashton konkrét javaslatokkal kezdi-e meg a mai nyolcadik tárgyalási kört. Füle két héttel ezelőtt Belgrádban adott hangot abbeli reményének, hogy Belgrád és Prishtina lényegi előrelépést mutat fel a párbeszédben, hangsúlyozta Stano, hozzátéve, hogy ebben az esetben Szerbia már idén elnyerhetné a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.

Borislav Stefanović, a Demokrata Párt köztársasági parlamenti frakcióvezetője meg van róla győződve, hogy ha a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd sikertelenül végződik, akkor az államhatalom újabb drámai letartóztatásokkal igyekszik majd elvonni a társadalom figyelmét erről. A kormány éppen ezért dramatizálta el a párbeszéd témáját, hogy minden eshetőségre felkészítse a polgárokat, véli Stefanović.

A Szerbiai Demokrata Párt úgy véli, hogy Szerbia történelmi lehetőséget kapott a brüsszeli ultimátum elutasítására, jelentette ki Petar Petković, a párt sajtófelelőse, aki szerint össze kellene hívni a köztársasági parlament ülését, ahol a képviselőknek meg kellene szavazniuk, hogy Szerbia szuverén állam és nem hajlandó kereskedni az ország területével. Brüsszel úgy akarja megoldani a koszovói kérdést, hogy közben „meggyilkolja” Szerbiát – fogalmazott Petković.