Tomislav Nikolić szerb államfő hétfőn éjszaka, a Catherine Ashtonnal, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével folytatott tárgyalás után kijelentette, hogy Prishtina engedékenyebbre fogta a hangnemet a szerbek lakta koszovói községek jövőbeni hatáskörével kapcsolatban. A szerb államfő szerint elképzelhető, hogy már a következő tíz napban aláírják a Belgrád és Prishtina közötti megállapodást. A találkozón, amelyre Brüsszel kezdeményezésére került sor, az államfő mellett Ivica Dačić miniszterelnök és Aleksandar Vučić kormányalelnök is részt vettek.
– A prishtinai hatalom eddig ahhoz ragaszkodott, hogy a szerb községek hatásköreit a Prishtinában megfogalmazott törvények mentén határozzák meg. Most engedékenyebbek ebben a témában. Ha nem március 20-án, akkor március 28-án aláírjuk a megállapodást. Ez biztosan pozitívan fogja befolyásolni az EU illetékeseit a csatlakozási tárgyalások megkezdésének tekintetében. A koszovói szerb közösségnek saját szabályai és saját igazságügyi rendszere lesz. A szerbek lakta községek egy jövőben elfogadandó törvény értelmében meghatározott módon a Szerbia részét képező Prishtinához kötődnek majd. Ashton főképviselővel őszintén beszélgettünk, és megállapodtunk abban, hogy több, Belgrádban és több, Prishtinában elfogadott törvényt is módosítani kell ahhoz, hogy a koszovói szerbek az európai mércéknek megfelelő védelmet élvezzenek. A főképviselő asszony semmiféle olyan papírt nem készített a találkozóra, amelyen nem hivatalos, a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd témáitól távol eső témák szerepeltek volna. Csak mi vittünk papírokat: a Szerbiai Képviselőház Koszovóról szóló határozatát és a szerb kormány összefoglalóját az eddigi párbeszédről – részletezte Nikolić.
Az újságírói kérdésre, hogy a koszovói szerb községek végrehajtói hatalmat is élvezni fognak-e, Nikolić kérdéssel válaszolt: Mit értenek pontosan végrehajtói hatalom alatt? A koszovói szerbek nem hozhatják meg saját törvényeiket, de a törvényeken belül meghatározhatják saját szabályaikat – magyarázta Nikolić.
– Egyébként is: az EU tagállamaiban is azonos törvények vannak hatályban, ebben nemigen különböznek egymástól a tagországok, ugyanakkor sok az olyan közösség, amely békében és szabadon él. Szerbia ugyanilyen szabályokat követel a koszovói szerb közösség számára. Hiszem, hogy Ashton főképviselő Prishtina képviselőivel tárgyalva továbbítja majd a szerb álláspontot. Dačić miniszterelnökkel és Vučić kormányalelnökkel igyekeztünk meggyőzni Ashton főképviselőt arról, hogy Szerbia az európai integráció mellett kötelezte el magát. Ugyanakkor azt is elmondtuk, hogy Szerbia soha nem ismeri el Koszovó függetlenségét. De ezt nem is kérik tőlünk, hiszen tudják, ennek a témának a tekintetében Szerbiában nem lelnének beszélgetőpartnerre, az európai integráció és a szerbiai polgárok jobb életének témájában viszont igen – magyarázta Nikolić.
Maga Ashton főképviselő őszintének és tartalmasnak nevezte a négyes találkozót. Elsősorban a Belgrád és Prishtina közötti eddigi megállapodások képezték a beszélgetés témáját, de arról is szó volt, hogy minél előbb pontot kell tenni a nyitott kérdések végére – nyilatkozta Ashton, hozzátéve, hogy a legfontosabb nyitott kérdést Észak-Koszovó jelenti. Fontos, hogy a szerb és a koszovói kormányfők következő találkozója március 20-án minél sikeresebb legyen – szögezte le Ashton.
Dačić a témával kapcsolatban kifejtette: „Vagy kialakíthatjuk a szerb községek közösségét, vagy nincsen miről beszélnünk, és ne vesztegessük tovább az időt.”
– Ha összegezzük az előző és az aktuális összetételű kormány munkáját, akkor mindenki számára egyértelmű lesz, hogy nagy eredményeket értünk el az EU feltételei teljesítésének tekintetében. A Prishtinával folytatott párbeszéd során maximálisan teljesítettünk, nem lépve túl a jól ismert piros határvonalat. Koszovó tekintetében az EU Szerbiától elvárja az eddigi megállapodások alkalmazását, a szabad mozgást Koszovóban, a biztonsági struktúrák, a Kosovska Mitrovica-i igazságügyi rendszer, a telekommunikáció, az energetika és a Szerbiából érkező pénzek átláthatósága kérdéseinek a megoldását. Ezeket a kérdéseket csak akkor lehet megoldani, ha választ találunk a koszovói szerb intézmények problémájára. És ez a legnehezebb. Akkor sem lennénk eredményesebbek, ha visszaszereznénk Koszovó teljes területét. És Thaçi sem járhat sikerrel, ha Észak-Koszovóban teljes hatalmat kíván gyakorolni. Ezt esetleg csak fegyverrel érhetné el. Éppen emiatt ragaszkodott a szerb államfő a párbeszéd magasabb szintre emeléséért, valamint a Koszovó-ügyi terv és a Koszovóról szóló határozat elfogadásához. Ezekben a dokumentumokban megoldást ajánlott fel a koszovói szerb intézményrendszer kérdéséra. Az ötlet az, hogy kialakuljon a szerb községek autonóm közössége. A szerb községek közösségének saját magának kell megválasztania képviselőit, és meghatározott hatáskörrel kell rendelkeznie. Ha ez megtörténik, akkor az összes többi nyitott téma végére pontot lehet tenni. Többé nem hazudhatunk Koszovóval kapcsolatban. A hazugok nem szeretik jobban Koszovót azoknál, akik racionálisan próbálják kezelni a témát. Szerbiának Koszovó és Metóhia nagyobb részén nincsen hatalma. Ez az igazság. És az is igaz, hogy Prishtina hatalma nem terjed ki Észak-Koszovóra. Szerbia kész a megállapodásra, de ehhez mindkét félnek hajlandóságot kell mutatnia. Semmit sem a csatlakozási tárgyalások megkezdése miatt teszünk, hanem azért, hogy megoldjuk Koszovó kérdését. Nem fagyaszthatjuk be a konfliktust, mert azzal egyedül Prishtina nyerhet. Mindannyiunk érdeke, hogy egy olyan megoldás szülessen, amely mentén Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, de hatáskörének egy részét átruházza a koszovói szerb községek közösségére. Ez a közösség azonban nem lehet valamiféle civil szervezet vagy a Vöröskereszt, amelyeknek esetleg helyi lapok kiadására van joga. Talán van valaki, aki annyira bolondnak néz bennünket, hogy elhiszi, hajlandóak lennénk ilyesmit elfogadni? A községek közösségének különböző szervei lennének, lenne parlamentje, elnöke, tanácsa. A képviselőket közvetlen vagy közvetett módon választanák meg a koszovói szerbek. A községek közösségének a hatáskörei persze tárgyalás tárgyát képezhetik – összegezte Dačić.
|
Hashim Thaçi, Koszovó kormányfője Nikolić nyilatkozatára reagálva a koszovói képviselőházban kijelentette: Prishtina egy millimétert sem mozdult el a szerb községek tekintetében megfogalmazott álláspontjától. Koszovó szempontjából a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd alapját Koszovó alkotmánya és törvényei, valamint az Ahtisaari-terv képezik. Ez utóbbit Szerbia elutasította, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem fogadta el – fejtette ki Thaçi. |
A miniszterelnök elmondta: ha a másik fél elfogadja a koszovói szerb községek közösségével kapcsolatos követelést, akkor az alkotmány módosítása vár Szerbiára, ez pedig nem egyszerű munka. Prishtina valamelyest valóban engedett, de csak az előző két-három találkozón képviselt álláspontjának tekintetében, a lényegi kérdésekkel kapcsolatban azonban továbbra is ugyanazt a véleményt képviseli – hangsúlyozta Dačić, mondva, hogy már készül a következő találkozóra Thaçival, hajlandó a kompromisszumra, a másik fél azonban nem, mivel az USA támogatását élvezi.
A megállapodás nem Belgrádtól és nem Prishtinától függ – fejtette ki Dačić, megemlítve, hogy eddig bármikor is tárgyalt Thaçival Brüsszelben, Philip Rieker helyettes amerikai külügyi államtitkár is mindig ott volt az EU fővárosában.
Ami a csatlakozási tárgyalások megkezdését illeti, a szerb miniszterelnök optimista, azt azonban megjegyezte, hogy minden attól függ, hogy Prishtina elfogadja-e Belgrád ajánlatait.
