Modest Dulić, Szabadka polgármestere kedden megtartott sajtótájékoztatóján a Népszínházzal kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Az őt segítő munkacsoport megalakulásával kapcsolatban elmondta, az valóban nem szakmai, hanem a polgármester segítségére alakult, mégpedig azért, mert a színház fontos Szabadkának.
– Mi tudjuk felmérni, milyen az a színház, amelyre a városnak van pénze, mekkorát tud felépíteni és eltartani. Ennek a csoportnak az a feladata, hogy ilyen szempontból átvegye ennek a beruházásnak az irányítását, mert bebizonyosodott, hogy ez eddig nem működött megfelelően. Mintegy 15–20 millió euróra lenne szükség ahhoz, hogy a mostani épületet befejezzük. Erre pillanatnyilag 2013-ban, egy ennyire szegény Szerbiában nincs pénz. Ennek a munkacsoportnak az a feladata, hogy pontosan elmondja a szakmának, vagyis a tervezőknek, hogy mire van pénz, és mik a város szükségletei, elvárásai egy ilyen kulturális objektummal kapcsolatban. Az előző esetben a hiba az volt, hogy a beruházó nem határozta meg, hogy mit is szeretne, hanem a tervezőknek szabad kezet adott, ezért születtek megalomán projektumok. Reálisan nézve a mi anyagi kapacitásaink tízmillió euró körül mozognak. Ennél több pénz nincs a színház épületének befejezésére. Ha azt várjuk, hogy legyen, azon kapjuk majd magunkat, hogy öt év múlva is ugyanígy áll ez az épület, ahogyan ma is – mondta a polgármester.
Véleménye szerint a szakmának az a feladata, hogy a 20 000 négyzetméteres eredeti tervet egy 10 000 négyzetméteres területre csökkentse, és a beruházás értéke pedig tízmillió euró körül mozogjon. Ebben az esetben két-három éven belül lehetne kész színházépületünk.
– Ma, szerdán tárgyalok Bojan Pajtićtyal, a Tartományi Nagyberuházási Alapból ígért 500 millió dinár ma is a rendelkezésünkre áll, minél előbb elkészíti a szakma az átdolgozott tervjavaslatot – vagyis a szabadkai Építőmérnöki Kar és az újvidéki Építészeti Tanszék szakemberei –, annál előbb folytatódhat a Népszínház építése.
Újságírói kérdésre, miszerint tudja-e a város egyáltalán, hogy eddig mennyi pénzt költöttek pontosan az épületre, ki mennyit adott, a polgármester kiemelte, pontosan ezért tartja fontosnak, hogy a város vegye a kezébe teljes egészében a beruházást.
– Amit tudok, az az, hogy a város mintegy 40 millió dinárral tartozik a kivitelezőnek az elvégzett munkáért. Ez elsősorban a kidolgozott tervekért való tartozás, mintegy 35 millióval az Újvidéki Egyetemnek.
A kérdésre, miszerint miért gondolja a polgármester, hogy egy emelet leválasztása, lebontása olcsóbb és jobb, biztonságosabb megoldás, Dulić elmondta, három lehetőség van.
– Ez egy hatalmas dilemma. Az egyik az, hogy mindent hagyunk úgy, ahogy van, és várjuk, hogy majd egyszer lesz 20 millió eurónk a befejezésre. Ez lehetetlen küldetés. A másik megoldás, hogy teljes egészében lebontsuk, olcsóbbat építsünk egy másik lokáción, vagy egy épületet felújítsunk, ami már csak azért sem olcsóbb, mert a legnagyobb kiadást jelenleg is éppen a színpadi technika képezi, egy modern színház felszerelése, amit minden lokáción el kell végezni. A harmadik megoldás pedig, hogy reálisan végiggondolva az anyagi helyzetünket és a szükségleteinket, azokat a jelenlegi tervvel összehangoljuk. Természetesen amennyiben a szakma azt mondja, hogy ez kivitelezhetetlen, akkor elfogadjuk, és más megoldást keresünk együtt. A szakma fog dönteni arról, hogy mi a legjobb építészeti megoldás – mondta Modest Dulić.
