2024. április 26., péntek

Társul az egész Tisza völgye

Ukrajnai, szlovákiai, romániai, magyarországi és vajdasági szervezetek alakítottak mezőgazdasági klasztert

Úgyszólván az egész Tisza mentét felölelő társulásról írt alá megállapodást a hónap közepén Debrecenben öt ország harmincöt tagszervezete. Vannak köztük egyetemi karok, kutatóintézetek, fölműves-szövetkezetek, és számos egyéb szervezet. A mezőgazdasági klaszter első célkitűzése, hogy az adott térségben megvalósuljon az alapélelmiszerekre (kenyér, hús tej, zöldség, gyümölcs) irányuló és a közellátást támogató nemzetközi termelési integráció. A tervek szerint az ukrajnai, szlovákiai, romániai, magyarországi és vajdasági szervezetek által létrehozott társulás együttműködést alakítana ki az oroszországi Iris folyó völgyében létrejött klaszterrel.

Vajdaságból az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara, a Mezőgazdasági Kutatóintézet és a felsőhegyi Napredak Földműves-szövetkezet lett tagja a szervezetnek. A felsőhegyi szövetkezet képviseletében Borsos György írta alá az alapítói okiratot. A következőket mondta:

– Régi elképzelés, hogy az egész Tisza mentén létre kellene hozni valamiféle mezőgazdasági szerveződést, hiszen a Tisza völgye egységet képez, országhatároktól függetlenül. Emellett jól tudjuk, hogy az orosz piac felvevőképessége rendkívül nagy, tehát ott vevőre találhatnak a mezőgazdasági termények, és nyilván visszafelé is jönne áru, mondjuk műtrágya.

Az újonnan létrejött Tisza-völgyi Nemzetközi Agrár Kutatásfejlesztési Klaszternek nyolc hónap áll rendelkezésére, hogy az orosz partner elvárásainak meg tudjon felelni. Ha létrejön a két szervezet között az integrált termelés, egyik és másik területen is húsz-húszezer mezőgazdasági munkahely kialakítására nyílna lehetőség. S nem is hosszú távon, csupán három év alatt.

A tervek között szerepel egy orosz–magyar közös termelési védjegy létrehozása, és ez alatt a védjegy alatt kerülnének piacra a közösen gyártott késztermékek.

A magyar vezetéssel és szervasi székhellyel megalakult klaszteren belül az áruk közvetítését nonprofit alapon kívánják végezni, vagyis a termelőktől a fogyasztókig az áruk és késztermékek eljuttatásába nem engednek be olyan közvetítőket, amelyeknek célja a termelők hasznának letörése.