Szombaton délután emlékeztek meg Zentán, a Felsővárosi Köztemetőben az 1849. február eleji tragikus események, az ún. véres gyertyaszentelő áldozatairól. A Zentai Önkormányzat és a Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre szervezésében megtartott megemlékezés kezdetén az egybegyűltek közösen elénekelték a Himnuszt, majd Tari László zentai helyismereti kutató mondott alkalmi beszédet, amelyben hangsúlyozta, Zenta város újabb kori történelmének talán legnehezebb napjai borultak a városra 164 évvel ezelőtt, 1849 februárjában, amikor is a város kétezernél is több lakosa veszítette el az életét.
– Azoknak a napoknak az emléke a véres gyertyaszentelőként vonult be városunk történetébe. Ma, a tényleges évfordulón, az emlékezés talán mélyebbről fakad, s másként érezzük át ennek a szomorú eseménynek a tragikumát, mint más alkalommal – emelte ki Tari László, majd az események menetének felidézését követően hozzátette: – A másfél hónap alatt Zenta újabb kori történelmének legsúlyosabb napjait élte át, a több ezer áldozaton kívül óriási károk érték a várost, felgyújtott házak és a tönkretett középületek jelezték a barbarizmus megnyilvánulásait. A vérengzés áldozatait a már kiásott lövészárkokba és védősáncokba temették, többségük neve ma is ismeretlen. Emlékük megőrzése gyanánt 1889-ben a sáncok egy részéből a vasútépítés alkalmával exhumálták az áldozatokat, s itt temették újra őket 1889 áprilisában. Néhány évvel később, 1893 mindenszentekére pedig közadakozásból elkészült az a fekete márványemlékmű, amely azóta is a magyar forradalom és szabadságharc legtöbb polgári áldozatot követelő véres eseményének, az ún. véres gyertyaszentelőnek állít emléket. A megemlékezés folytatásában Hajnal Anna adta elő A fényes nap című népdalt, majd az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél a zentai önkormányzat nevében Ceglédi Rudolf polgármester és Širková Anikó, a községi képviselő-testület elnöke, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Zsoldos Ferenc alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Kormányos Katona Gyöngyi és Lőrinc Csongor, a Magyar Polgári Szövetség nevében Miklós Éva és Erdélyi György, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége nevében pedig Berze József és Szabó Tönki Nelli helyezték el az emlékezés virágait.
