Egyfelől várható és logikus, másfelől egészen különös fordulatot vett a héten a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti viszony alakulása. Előbb a kormányfő jelentette ki szerdán Brüsszelben, hogy Magyarország egy rugalmas hitelkeretet kért az IMF-től, de a Valutaalap erre nemet mondott. „A tárgyalások még mindig zajlanak, de most egyre közelebb vagyunk ahhoz a nem-hez” – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az IMF azt mondta Magyarországnak, hogy az országnak szüksége van a hitelre, de nem a rugalmas hitelkeretre, hanem arra a készenlétire, amihez viszont a magyar kormánynak nem fűlött a foga.
Már önmagában ez a kijelentés is hírértékkel bírt, hiszen azokat a nézeteket erősítette, hogy Budapest olyan nagyon nem is akar megállapodni, vagy legalábbis nem azon feltételek mentén, amelyeket a Valutaalap kínál. S már ennek is lettek volna gazdasági következményei.
Az igazi meglepetést azonban az okozta, hogy az IMF „beszólt” Orbán Viktornak. Csütörtökön Gerry Rice, a szervezet külkapcsolatokért felelős igazgatója kijelentette: a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások során „mindig is készenléti hitelkeretről” volt szó. Igaz, ezt a kormány kezelhetné elővigyázatosságiként (oly módon, hogy az csak rendelkezésre áll, de nem költik el). Rice azt is hozzácsapta: a tárgyalásokat néhány hete felfüggesztették…
Aztán most lehet gondolkodni, hogy ki mit mondott, és ki kinek akart üzenni, s hogy az üzenet(ek) célba ér(nek)-e, s ha igen, milyen hatással lesznek… Mert az a baj az ilyen nyilatkozatokkal, hogy piacokat, árfolyamokat mozgatnak, s nem biztos, hogy mindig a kedvező irányba.
Nem tudott zöld ágra vergődni a héten a zöld párt sem: az LMP a pártból kilépett Párbeszéd Magyarországért Platformmal kezdett tárgyalni. Merthogy az utóbbi csoport koncepciója, hogy a pártból ugyan kilépnek, de a parlamenti frakcióban maradnak, s ezzel mindkét formáció jól jár. A csütörtöki egyeztetéseket követően az LMP képviselője is és a platformé is azt mondta: megbeszélték a lehetőségeket, de arra senki sem számított, hogy már az első megbeszélés megegyezéssel zárul, tehát folytatása következik hétfőn, állítják a felek.
A válás is egy olyan dolog, aminek mindig van következménye, csak éppen nem mindig számítható ki, hogy milyen. Hogy a platform kiválásának milyen hatása lesz akár a távozókra, akár a maradókra, azt legkorábban a februári közvélemény-kutatásokból fogjuk megtudni. Egyelőre azonban kénytelenek vagyunk a januári adatokkal beérni. A Századvég például arra a megállapításra jutott, hogy továbbra is jelentős a Fidesz előnye az MSZP-hez képest, ráadásul a decemberi felsőoktatási átalakítások nyomán kezdődött megmozdulások sem mutatkoznak meg a párttámogatások alakulásában. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 21 százalékos, az MSZP 13 százalékon áll, a Jobbik 9 százalékon, míg az LMP 4 százalékon. A Demokratikus Koalícióra (DK) a lakosság 1 százaléka adná szavazatát, az egyéb, nem parlamenti pártokat pedig a teljes népesség 7 százaléka támogatja. A bizonytalanok aránya a teljes népesség körében 45 százalékos volt. A biztos szavazók között sem jelentősebbek az eltérések: a Fidesz 40, az MSZP 29 százalékon áll. A Jobbikra 18, az LMP-re pedig 5 százalékuk adná voksát, a DK-t 1, egyéb pártokat pedig 7 százalék juttatná a parlamentbe.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása a szocialisták mérsékelt növekedését mérte, és azt, hogy csökken az Együtt 2014 támogatottsága. A korábbiakhoz viszonyítva veszített a Jobbik is, a Fidesz viszont stabilan őrzi vezető pozícióját. A százalékarányok vagy megegyeznek, vagy csak hibahatáron belül térnek el a Századvég adataitól.
Kiderült viszont a héten, hogy egyre lelkesebben tüntet a magyar. A Fidesz február 5-én Gyulán tart kihelyezett frakcióülést, de a helyi ellenzéki pártok máris bejelentették: demonstrálni fognak „a kormány felelőtlen gazdaságpolitikája”, a „köz- és felsőoktatást érintő kirekesztő politika”, valamint az „önkormányzatiság leépítése” ellen.
Két nappal korábban, kedden Gyurcsány Ferenc jut el road-showja keretében a Gyulához egyébként igen közeli Gyomaendrődre, ahol viszont az Új Magyar Gárda várja egy kis tiltakozó megmozdulással.
Demonstrál hát a magyar, ami akár dicséretes is lehet, elvégre egy kis egészségügyi séta mindig jól jön. És szükség is van rá. Olyannyira, hogy a héten ismertetett Hajós Alfréd Terv az általános testnevelési kötelezettséget bevezetné a felsőoktatásba is. Kósa Lajos, a Fidesz egyik prominense monda el a terv bemutatóján, hogy idővel az egyelőre csak a középiskola elvégzéséig kötelező mindennapos testnevelést az egyetemistákra is kiterjesztik. Ami azért meglehetősen érdekes elképzelés, de egyelőre nem érdemes sokat rugózni rajta, hiszen még csak terv…
