Nagy várakozásokkal kezdődött, de sovány eredménnyel ért véget az Európai Unió, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség állam-, illetve kormányfőinek kétévenkénti találkozója, az EU–CELAC csúcsértekezlet. A hatvan magas rangú politikai vezető részvételével a hét végén Chile fővárosában, Santiago de Chilében megtartott hetedik csúcstalálkozón csupán egy új stratégiai szövetségről szóló zárónyilatkozat elfogadására futotta.
Az EU, valamint a latin-amerikai és karibi régió 33 országának – 1999. óta rendszeres – legmagasabb szintű vezetőinek összejövetelén elfogadott közös nyilatkozat indítványozza a kereskedelmi korlátok lebontását, a befektetők törvényes védelmének biztosítását és a külföldi beruházásokat fenyegető kockázatok mérséklését. A dokumentum új kötelezettségvállalásokat is javasol a Föld légkörének felmelegedése és a (nemzetközi) kábítószer-kereskedelem megfékezése ellen.
A fő célkitűzést azonban nem sikerült megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a csúcs nem véglegesítette, így alá se lehetett írni a latin-amerikai országok kereskedelmi közössége (Mercosur) és az EU közötti szabad kereskedelmi megállapodást. A kudarc azért is kínos, mert az érintettek már évek óta tárgyalnak, illetve próbálnak megegyezni ebben a fontos kérdésben. Bár a csúcsértekezleten Brazília, Chile és Kolumbia a mielőbbi megegyezést sürgette, Buenos Aires továbbra is elutasítja a szerződést, mert szerinte az előnytelen lenne az argentin mezőgazdaságra.
A vendéglátó, Sebastián Pinera chilei államfő a fiaskó miatt végül csak annyit mondhatott, hogy a csúcstalálkozó nagy lépést tett a két kontinens stratégiai szövetsége felé. Hozzáfűzte azonban, hogy ez nem elég, mert ideje lenne már valamit tenni is a hatékonyabb együttműködésért. Külügyminisztere, Alfredo Moreno ugyanakkor azzal bátorította az európai vendégeket, hogy az ütemesen fejlődő Latin-Amerika fontos segítséget nyújthat a világot és az EU-t sújtó válság leküzdésében, hiszen a kontinens sikeresen ellenáll az évek óta tomboló globális gazdasági viharoknak.
Bár a válság ellensúlyozása és a kereskedelmi kapcsolatok bővítése végett az EU-nak különösen fontos lenne a szabad kereskedelmi megállapodás a Mercosurral, az egyezség megkötését ezúttal valószínűleg épp Brüsszel késleltette. Az uniós tagállamokat ugyanis feldühítette, hogy az elmúlt hónapokban több dél-amerikai ország egyoldalú intézkedéseket vezetett be természeti kincsei védelme érdekében. Ez kedvezőtlenül érintett több uniós (bányaipari, továbbá kőolaj- és földgázkitermelő) beruházót, illetve nagyvállalatot. Madrid már jelezte is, hogy – a spanyol cégeket ért latin-amerikai károk miatt – kártérítést fog követelni az érintett kormányoktól.
Ha a vita esetleg kiéleződik, mindkét fél rosszul járhat. Az EU ugyanis Latin-Amerika fő kereskedelmi partnere, egyszersmind a legfontosabb beruházó is a kontinensen. Az unió sokkal több pénzt fektet(ett) be Dél-Amerikában, mint India, Oroszország és Kína együttvéve. Dél-Amerikában az EU-beruházások értéke 2011-ben már elérte a 471 milliárd eurót.
