A világ vezetői Davosban

Szerdán kezdődött és vasárnapig tart a svájci Davosban az üzleti világ legfontosabb nemzetközi konferenciája. Az eseményen több mint 100 ország 2500 képviselője vesz részt, köztük 1500 vezető üzletember és mintegy 50 kormány- vagy államfő.

Az idei davosi Világgazdasági Fórum legnevesebb előadói többek között: David Cameron brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Mario Monti olasz miniszterelnök és Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. A részvevői között van Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, valamint Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke, Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet főtitkára, Jim Yong Kim, a Világbank elnöke és Ban Ki Mun, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára.

Az idei konferencián az előadások három téma köré csoportosulnak: Hogyan vezessünk viszontagságos időkben?; Hogyan állítsuk helyre a gazdasági dinamizmust? és Hogyan erősítsük meg a társadalom ellenálló képességét?

A témákból látszik, hogy az idei davosi csúcstalálkozóra még mindig rányomja árnyékát a világgazdasági válság még megoldatlan, és a vele szoros összefüggésben álló nyitott kérdések: az euróövezeti adósságválság, az Egyesült Államok költségvetési hiányának kérdése. A bankunió kérdései is napirenden vannak: a szabályozói környezet megváltozása, illetve a bankszektor jövője szintén a legfontosabb témák közé tartozik.

A hangulat azonban most jóval derűlátóbb, mint 2009-ben volt, de a tavalyinál is, annak ellenére, hogy több felszólaló tulajdonképpen a tavalyi üzeneteket ismételte meg a reformok folytatásának szükségességéről.

Csütörtökön a csúcstalálkozó híreit mégis a politikai hírek uralták: a Nagy-Britannia EU-tagságával kapcsolatos esetleges népszavazás témája és az fölvetés az érintett részéről, hogy jelöltetheti-e magát Putyin mellett újból orosz államfőnek Dimitrij Medvegyev, aki ezt lehetségesnek tartja.

Nagy érdeklődés kísérte Angela Merkel német kancellár felszólalását, aki közvetlenül nem reagált a brit elképzelésekre, viszont konkrét javaslattal állt elő az EU versenyképességének javítását illetően: a német kancellár szerint a tagországoknak külön-külön „egy versenyképességi szerződést” kellene kötniük az Európai Bizottsággal, és ebben köteleznék magukat versenyképességük javítására.

Különböző mutatók alapján követni lehetne, hogy melyik ország dolgozik ezen, és melyik nem – mondta a német kancellár.

Merkel külön kitért a közép-kelet-európai térségre is, és több beruházásra kérte a nemzetközi nagyvállalatokat. Ezek az országok „csendben és észrevétlenül” jó néhány reformot végrehajtottak, miközben a világ más országok reformjairól többet beszél.

„Ezek az országok már évekkel ezelőtt hatalmas erőfeszítéseket tettek, aminek köszönhetően jelentősen javult a beruházási klíma” – emelte ki a kancellár. Hozzátette: a befektetőknek érdemes ezt figyelembe venniük.

Rögtön az elején gazdasági-foglalkoztatási témájú politikai viták színesítették a világgazdasági fórum munkáját. Mario Monti olasz miniszterelnök a svájci csúcstalálkozón kijelentette, hogy kormányának munkaügyi reformját a „régi politikai erők és a CGIL szakszervezete akadályozta meg”. „Monti sokat kockáztat a szakszervezet támadásával” – válaszolta erre Pierluigi Bersani PD-főtitkár. Elemzők szerint a voksolás közeledtével egyre feszültebb politikai légkör a kampányhoz tartozik. Maga Bersani is elismerte, hogy a „PD győzelme után semmi sem zárja ki a centrummal való koalíciót, de a kormányrudat a győztes veszi a kezébe”.

Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a maga államfői jelöltetésének lehetősége mellett arról beszélt, hogy 2012-ben 3,5 százalékos növekedést valósított meg az orosz gazdaság, Moszkva célja azonban, hogy elérje az 5 százalékos növekedést. Bátorította a külföldi beruházók oroszországi befektetéseit. „Az öt százalékos évi bővülés eléréséhez arra van szükség, hogy a következő néhány évben folyamatosan 10 százalékkal növeljük a külföldi befektetések összegét.” – hangsúlyozta Medvegyev.