Az irodalom az egyetlen territórium, amelyre mindig visszatérhetsz – vallotta egyik vargabetűjében Dragan Velikić NIN-díjas író az Újvdéki Színház kistermében rendezett szerdai író-olvasó találkozón. A népszerű hazai szerzővel körülbelül hetven néző előtt megtörtént beszélgetés, amelyet Smiljka Seljin újságírónő vezetett, tele volt efféle vargabetűkkel, az anekdoták közti kóborlással. A digressziók struktúraépítő elemekké váltak: a találkozó és az író új regénye, a Laguna kiadónál megjelent Bonavia poétikájává.
A területek és az utazás központi téma Dragan Velikić élet(műv)ében: a szerző Pulán született, Belgrádban élt, volt a NIN, a Danas, a Vreme publicistája, a B92 rádió kiadói szerkesztője, majd hazánk bécsi nagykövete. Magyarul öt regénye jelent meg: a NIN-díjas Orosz ablak, az Északi fal, A Domaszewsky-dosszié, a Dante tér, és a legutóbb kiadott A Bréma-ügy. Elmondása szerint a Bonavia Bognár Antal fordításában a 2014-es év folyamán várható.
A Bonavia Teofil Pančićnak a beszélgetésen is vitatott kijelentése szerint „nem mindennapi történet túlságosan is hiányzó apákkal és túlontúl jelenlevő anyákkal”, a távozás, az utazás, a menekülés regénye, amelynek hősei a kilencvenes években szállnak vonatra, repülőgépre és laknak be ismeretlen városokat: Bécset, Budapestet, Bostont.
A kellemes hangvételű beszélgetést Velikić szerda délutáni eltévedésének meséjével nyitotta meg, amikor is rossz helyen kanyarodott föl az autópályára Stara Pazovánál. A jelzésértékű tévelygésből aztán kibomlott száz másik anekdota. Hogyan találta meg a rijekai Bonavia Hotel szobájában a regény címét. Miért gondolja azt, hogy az utazás mindig kulturális mozgás, és miért tiltaná meg a Görögországba utazást azoknak, akik sosem olvastak Szophoklészt. Miért geográfiai és kartográfiai kategória az életrajz. Hogyan asszimilálódott pár hónapos budapesti tartózkodása alatt piacokon és kávéházakban. Honnan jönnek a könyvek szereplői. A hiány ellenére miért az apák a főszereplői ennek a regénynek. („Tolsztojnak kell lenned ahhoz, hogy egy anya legyen a hősöd” – jelentette ki.) Miért érzi jól magát csak azokban a városokban, ahol valami csikorog. Egyáltalán: miért a városok írója ő. A melankólia többször is visszatérő témáját frappánsan így zárta le: „Nem létezik másfajta regény. Hát hol találsz egy győztes Hamletet? Hol találsz mulatós irodalmat?” Egy nézői kérdésre válaszolva pedig elmondta azt is, hogy a magyar írók közül Márait, Kosztolányit és Krúdyt tiszteli a legjobban.
A beszélgetést regényrészletek tették színesebbé: a Bonaviából az Újvidéki Színház művészei, Elor Emina, Ferenc Ágota, Hajdú Tamás, Kőrösi István, Krizsán Szilvia, Németh Attila és Pongó Gábor olvastak föl szemelvényeket.
