Szerb ajándék az Arab Emírségeknek

Fremond Árpád: A mi gazdáink is szeretnének kedvezményes áron állami földhöz jutni – Kiss Árpád: A szerb–arab ügylet tragikus a hazai gazdákra nézve

Pesevszki Evelyn

2013. január 16., 14:21 >> 2013. január 16., 20:43

Kommentek száma 2  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A szerb kormány igyekezett minél kevesebb felhajtással közölni a hírt, hogy Mlađan Dinkić pénzügyi és gazdasági miniszter vasárnap Abu-Dzabiban előszerződést írt alá az Al Dahra, az Egyesült Arab Emírségek vezető agrárvállalatával. Az előszerződés tárgya egyebek mellett nyolc szerbiai mezőgazdasági szövetkezet, ezek közül hat Vajdaságban van, valamint háromezer hektár állami termőföld bérbeadása. Míg a mezőgazdasági vállalatok esetében tudni, hogy melyekről van szó, addig a bérbe adandó földek listájáról egyelőre hallgatnak az illetékesek. A szakértők és a szerbiai gazdák napok óta igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy az ügylet több okból kifolyólag is megkérdőjelezhető, illetve újabb pofon az egyébként sem elkényeztetett hazai gazdáknak.

MENTENI A MENTHETŐT

Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagja lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy jelenlegi értesülései szerint az Al Dahra és a szerb kormány 80:20 arányban egy közös vállalatot alapít majd Szerbiában. Ez a cég venné át az emlegetett nyolc mezőgazdasági szövetkezetet, amelyek összesen nagyjából kilencezer hektár termőfölddel rendelkeznek, magyarázta Fremond. Hozzátette: az ügylet lebonyolításához a köztársasági parlamentnek el kell fogadnia egy vonatkozó államközi megállapodást Szerbia és az Egyesült Emírségek között.

– Az előszerződésnek van egy másik része is, amely egyébként a legproblémásabb az egész történetben: a szerb mezőgazdasági minisztérium háromezer állami tulajdonban lévő termőföldet bocsát majd a szerb–arab vállalat rendelkezésére mindenféle árverés megszervezése nélkül. A bérleti szerződés harminc évre szólna, a bérleti díj pedig hektáronkénti 250 eurót tenne ki. Az is félő, hogy a háromezer hektár végül több lesz. A jelenleg hatályos törvények értelmében erre az ügyletre így nem kerülhetne sor, hiszen állami földeket árverésen lehet bérbe adni. Az árverés első körében az adott kataszteri községben élő mezőgazdasági termelők tehetnek ajánlatot. A bérleti díj értéke szintén vitatható, hiszen mondjuk Szenttamáson és Óbecsén nemrégen árverésen nagyjából 700 euró hektáronkénti áron vehettek gazdák állami földet bérbe. A mi gazdáink is szeretnének ilyen kedvezményes áron több évre állami termőföldhöz jutni. Hozzá kell tenni, hogy az előszerződés nem végleges és ebből kifolyólag semmire nem kötelezi a feleket. Azt lehet tudni, hogy a szerződést március 31-ig szeretnék megkötni, majd május 31-ig meg is történnének a kifizetések. Azt korai lenne megmondani, hogy mindez milyen hatással lesz a hazai gazdák életére, viszont tudjuk, hogy a mezőgazdaságot érintő magánosítások tekintetében nem sok pozitív példát említhetünk. Fontosnak tartom hangsúlyozni mindennek kapcsán, hogy a vagyon-visszaszármaztatás nem fejeződött be és igencsak problémás, ha valaki 30 évre állami földet oszt szét. Nem tudni, hogy olyan földről van-e szó, amit a vagyon-visszaszármaztatás folyamatában esetleg vissza kell majd adni. Nagyon sok a nyitott kérdés. Aki egy kicsit utánajár a dolgoknak, az azt látja, hogy az Európai Unió tagállamai és a régió országai mindent megtesznek a saját tulajdonukban álló termőföldek megőrzése, valamint saját kis- és középgazdaságaik erősítésének érdekében – összegezte Fremond.

(Fotó: Ótos András)

Kérdésünkre, hogy ha a háromezer hektár termőföld bérbeadása a vonatkozó hatályos törvények értelmében törvénytelen, akkor miért nem tesz valaki valamit az ügylet lebonyolítása megakadályozásának érdekében, Fremond elmondta: ha a képviselőház egy olyan államközi megállapodást fogad el, amely értelmében a szerb–arab vállalatnak előjoga lehet ilyen tekintetben, akkor már nem lehet majd törvénytelenségről beszélni. Ugyanezt tették meg a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) esetében is, magyarázta Fremond, hozzátéve, hogy az akkori vonatkozó szerb–orosz államközi megállapodást a VMSZ nem szavazta meg, így valószínűleg a szerb–arab megállapodást sem támogatják majd.

– A tervek szerint jövő héten kezdődik a vidékfejlesztésről és a mezőgazdasági támogatásokról szóló törvényjavaslat vitája a parlamentben. Ezen törvényjavaslatra megfogalmazott tizenkét módosítási indítványunk, valamint a vagyon-visszaszármaztatás mezőgazdasághoz kapcsolódó aspektusainak apropóján Pásztor Bálint frakcióvezetővel találkozót kezdeményeztünk a mezőgazdasági miniszterrel, aki feltehetőleg csütörtökön fogad bennünket. Kihasználjuk az alkalmat és a találkozó alkalmával a szerb–arab együttműködés, valamint a termőföldek bérbeadásának vitatható részleteit is igyekszünk megvitatni a tárcavezetővel. Természetesen nem ellenezzük a külföldi beruházásokat és a munkahelyteremtést, mint ahogyan azt sem ellenezzük, hogy az arab többségi tulajdonú vállalat befektessen a szerbiai öntözőrendszerbe, hiszen ez jó dolog és dicséretes. Az azonban problémás, hogy valaki árverés nélkül jusson állami földhöz. Az is jó lenne, ha a mezőgazdasági egyesületek összefognának és közös álláspontot fogalmaznának meg, hiszen amíg előszerződésről van szó, addig csiszolni lehet a feltételeket – nyilatkozta Fremond.

TRAGIKUS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS

Kiss Árpád, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnöke egy szóval jellemezte a szerb–arab üzletet: tragédia. Az ügylet tragikus, mert a szerbiai és a vajdasági gazdák is boldogok lennének, ha 250 euróért bérelhetnének állami termőföldet, nyomatékosította Kiss, hozzátéve: megkülönböztetetten kezelik a külföldi befektetőket.

– Az ügyletet azzal igyekeznek kedvező fényben feltüntetni, hogy az arabok 100 millió eurót fognak befektetni az öntözőrendszerbe. Ez egy nagyon összetett dolog, nem arról kellene szólnia, hogy majd fúrnak egy kutat és öntözik a saját földjeiket. Egy csatornahálózat kiépítése és üzembe helyezése lenne célszerű. Ennek viszont országos, vagy regionális, és nem helyi projektumnak kellene lennie. A nemzetnek és a szélesebb mezőgazdaságnak ebből nem származik majd haszna. Az ügyletből csak az üzletkötőknek lesz haszna, ők az érdekeltek, és nem az ország. Gazdáink nagy meglepetéssel fogadták a hírt, hogy az állami földet, amit az EU-tól féltünk, és nem engedjük, hogy az uniós tagállamok szerbiai termőföldet béreljenek, vagy vásároljanak, azt most csak úgy odaajándékozzák az Egyesült Emírségeknek. Értesüléseink szerint a bérbeadás zentai, topolyai és Baba-pusztai földekre is vonatkozik majd. A mi szántóföldjeinkről van szó, tehát a történet nem is érinthetne bennünket jobban – nyilatkozta lapunknak Kiss.

Az egyesület nem kívánja szó nélkül hagyni a szerb kormány terveit, mint megtudtuk: petíciókkal és nyilatkozatokkal fognak tiltakozni. Kiss reméli, hogy idén esetleg valóban rendkívüli parlamenti választásokat tartanak Szerbiában, mert ha ez megtörténne, akkor szerinte nem írnák alá a szerb–arab szerződést.

– Az elégedetlenség óriási, a gazdák bármiféle eszközhöz hajlandóak folyamodni. Ismét pofont kaptunk az államtól. A tavalyi kormányváltástól csak jót vártunk, ehhez képest azt kell látnunk, hogy az aktuális hatalom is mostohagyerekként bánik a mezőgazdasággal, sőt, talán még rosszabbak is, mint az előző összetételű kormány. Arról is egyre többet beszélnek a mezőgazdasági tárca illetékesei, hogy engedélyezik a génmódosított (GMO) vetőmag forgalmazását Szerbiában. Ez legalább ötven, vagy száz évvel vetné vissza az országot a gazdasági kapcsolatok és együttműködés tekintetében – mondta Kiss.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:
József Muci
2013. 01. 16., 21:05
A vajdasági földeket semmiképpen sem szabad külföldinek eladni-kiadni, a vajdasági föld nem eladó Dinkic úr
Balla Laci
2013. 01. 16., 17:16
Kedves köztársaságu kéviselők!

Most fog eldőlni, mennyire hatékonyan képviselitek a délvidéki / vajdasági magyar nemzeti közösség (parasztságának) érdekeit. Néhány ajánlatom is lenne ezzel kapcsolatban, azokat vagy elfogadjátok vagy nem.

1. Ajánlatos lenne a német közösséggel és az elűzött németek leszármazottaival, illetve a kisemmizett magyar és más nemzetiségű földbirtokosok utódaival felvenni a kapcsolatot és azonnal próbapert indítani valamely bíróságnál az elkobzott és vissza nem származtatott földek tulajdonjogának visszaállítása céljából.

2. A képviselők vagy a képviselőcsoport(ok) az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának azzal a céllal, hogy sürgőséggel állapítsák meg, alkotmányos-e az elkobzott, de vissza nem származtatott földek (tartós, azaz 30 évre történő) bérbe adása. Amennyiben az Alkotmánybíróság ezt elvetné, esetleg más negatív döntést hozba, jöhetne a...

3. Az Európai Emberjogi Bírósághoz lehetne fordulni, azaz pert lehetne indítani Szerbia ellen (persze, az érintett egyének által létrehozott perközösség képviseletében és nevében).

Van más elképzelésem is, azonban azok vitatottak és kétes az eredményük, így le sem írom őket.

Most fogjuk meglátni, össze tudunk-e fogni egy ilyen létkérdés érdekében!

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége