A tehetetlenség emlékműve

Bajtai Kornél

2013. január 10., 15:38

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Egy emlékmű miatt alakult ki feszültség a többségében albánok lakta Preševo-völgyben, amellyel a 2000 végén kitört felkelés albán áldozataira emlékeznek.

Miről is van szó? A koszovói sikereken felbuzdulva, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) mintájára és annak támogatásával 2000 végén a dél-szerbiai albánok fegyveresen fellázadtak Szerbia ellen. Ekkor egy olyan katonai formáció alakult, amely a Preševo, Medveđa és Bujanovac Felszabadítási Hadserege (UÇPMB) nevet viselte. A lázadást végül leverték, az albán álkatonai alakulat tagjai közül néhányat elítéltek és börtönbe zártak. Ők néhány év múlva amnesztiával szabadlábra kerültek.

A Preševo-völgyben a veteránegyesületek szerint 2001-től napjainkig hat-hét emlékművet állítottak, az UÇPMB elesett katonái emlékére, azokon a helyeken, ahol azok életüket vesztették. Ezeket követően, december végén egy újabb emlékművet avattak az albánok, amely abban különbözik elődeitől, hogy ez nem „terepen”, hanem Preševo központjában, a képviselő-testület épülete előtt található, tehát lakott területen.

Ha megnézzük a térképen az említett térséget, láthatjuk, hogy ez a Koszovó nélkül szemlélt Szerbia vakbele. Ništől délre található, egészen lenn a macedón határ közelében, tehát még területileg is távol van az ország jelentős részétől. Emberi jogi aktivisták, akik jártak ott, személyesen mesélték, hogy a Nišből induló taxik és autóbuszok csak a település bejáratáig hajlandóak elszállítani az embert, azt mondják mindenkinek, onnan saját felelősségére és saját szervezésben menjen tovább.

Tehát egy olyan régióról van szó, amely az alkotmány és a törvények tekintetében ugyan területileg Szerbiához tartozik, de a szerb karhatalomnak korlátozott ott a hatalma, a gyerekek nem is tanulnak meg szerbül, az alaptanulmányaik után pedig Koszovóban vagy Albániában tanulnak tovább. Vagyis, a helyzet hasonló, mint amilyen a kilencvenes évek során, a fegyveres összetűzéseket megelőzően Koszovóban volt. Nem is véletlen, hogy azok a szerb körök, amelyek a (néhai) déli szerb tartomány felosztása mellett törnek pálcát, Koszovó északi részéért pont ezt a régiót adnák át az albánoknak.

Ha jogi szempontból nézzük, való igaz, hogy ennek az emlékműnek nincs helye Preševón. Egy olyan alakulat elesett tagjainak állít emléket, akik Szerbia területi integritását veszélyeztették, és az adott területet ki akarták szakítani Szerbiából. De mondjuk ugyanez volt a helyzet a korábban felállított hat másik emlékművel is, csak hát azok kinn vannak a „domboldalon”, nem pedig szem előtt.

A 2001-ben beállt dél-szerbiai béke csak látszat. Senkinek sem érdeke ezt a békét komolyabban megbolygatni, hiszen abból mindenkinek csak kára származna. A most felállított emlékmű nem tekinthető másnak, mint provokációnak. Szemmel láthatóan az aktuális szerbiai hatalom, legalábbis annak egy része határozottan meg kívánja oldani a koszovói problémát, és ahogyan tudhatjuk, hogy vannak olyan szerb politikai körök – Koštunicáék, a radikálisok – akiknek ez nem érdeke, hisz pont a rendezetlen helyzet ad nekik lehetőséget a zavarosban halászására, ugyanúgy nyilván az albán oldalon is vannak olyanok, akiknek ugyanez az érdeke. Ezek a körök most finoman vörös posztót húztak el a Koszovó miatt egyébként is felajzott Belgrád előtt. Arra számítanak, hogy amennyiben Szerbia erővel oldja meg a kérdést, azzal újabb rossz pontot szerezhet magának. Ellenben, ha a dolgot annyiban hagyja, ezzel arról tesz tanúbizonyságot, hogy az adott területen nincs valós hatalma, ami nem kis erkölcsi veszteség lenne szerb szemszögből.

Ez az a két végletmegoldás, amelyek közül Belgrád számára mindkettő szinte egyformán rossz. A helyzetet az árnyalja némileg, hogy ezúttal a nemzetközi közösség is egyértelműen kinyilatkoztatta, hogy rosszallással tekint az albánok lépésére. Külföldi diplomaták azt javasolták az albánoknak, hogy ők maguk helyezzék át az emlékművet egy másik helyre. Ezzel szemben Ivica Dačić kormányfő azt mondta, január 17-ig kapnak az albánok határidőt, ha addig nem távolítják el az emlékművet, megteszik ezt a szerb erők, akár erőszakkal is.

Várhatóan, a nemzetközi álláspontnak köszönhetően a helyzet nem fog végzetesen elfajulni, hisz ebben az esetben ez nyilván nem is cél. A dél-szerbiai albánok célja egészen más. Fityiszt mutatni Belgrádnak, rámutatni annak erőtlenségére ebben a régióban, ilyenformán a preševói képviselő-testület előtt emelt építmény nem más, mint Belgrád tehetetlenségének emlékműve.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége