2024. április 26., péntek

A Barázdából jelentem

Fennállásának 45. évfordulóját ünnepli a jugoszláviai magyar televíziózás, és annak egyik leghosszabb múltra visszatekintő műsora, a Barázda is
Csoportkép a szerkesztőségben: Živković Kapitány Éva, Bálizs István, Tóth András és Kovács Hédi

Csoportkép a szerkesztőségben: Živković Kapitány Éva, Bálizs István, Tóth András és Kovács Hédi

Az első faluműsor 1968. január 7-én, vasárnap reggel 9 óra 5 perckor kezdődött. A fél órás Barázdát 5 éven át Begovics Imre szerkesztette, többnyire Grízer Magda újságíró-munkatárs és a műszakiak segítségével. A műsorok általában három részre tagolódtak. A Vajdaság mezőgazdaságával és távlataival foglalkozó témák elsősorban az akkori agrárpolitika népszerűsítését szolgálták. Az agrárpolitikát követően szakmai jellegű riportok kaptak helyet a Barázdában, majd az adások rendszerint a hagyományápolással foglalkozó különféle művelődési eseményekkel zárultak.

1972 decemberében egy időre megszűnt a Barázda. A mezőgazdasági jellegű riportokat a Magazin című műsor keretében sugározták. A közvélemény-kutatás azonban bebizonyította, hogy igen is van létjogosultsága, a nézők igénylik, ezért 1975-ben az akkori vezetőség visszaállította a faluműsort, amely azóta folyamatosan jelentkezik.

Tóth András Takács Mártát, a Vajdasági Erdőgazdálkodási közvállalat igazgatónőjét faggatja

Tóth András Takács Mártát, a Vajdasági Erdőgazdálkodási közvállalat igazgatónőjét faggatja

Az újraindított adást 1975-től, az akkor már nagy tévés tapasztalatú Bosznai Győző szerkesztette, aki 1971 novemberében került – a még a Belgrádi Tévéhez tartozó Újvidéki Szerkesztőséghez. Cindrity Erzsébet 1974. február elsején lépett munkaviszonyba, az akkor már önálló Újvidéki Televízió Magyar Szerkesztőségébe, és kerek húsz éven át előbb munkatársként, majd a műsor társszerkesztőjeként jelentős mértékben járult hozzá a nézők körében közkedvelt faluműsor arculatának kialakításához és az elért színvonal növeléséhez.

Az 1990-es évek megpróbáltatásai közepette a Barázda munkatársai is csak nagy erőfeszítések árán készíthettek időszerű helyszíni jelentéseket. Papp Gábor József, aki 1988 és 1993 között volt a Barázda munkatársa, majd társszerkesztője, a jobb megélhetés reményében külföldre távozott. 1994 elején Cindrity Erzsébet szerkesztő nyugállományba vonult. Helyére az addig újságíró-munkatársként dolgozó Živković Kapitány Éva lépett, aki 1976-tól rendszeresen készített riportokat a Barázda számára. Időközben több fiatal is megpróbálkozott a televíziós újságírással, de közülük egyedül Bálizs István maradt a faluműsornál. 1994-től munkatársi beosztásban, majd 2000-től Bosznai Győző nyugdíjaztatását követően szerkesztőként fejlesztette tovább a Barázda arculatát. Tóth András 2002-ben tiszteletdíjas munkatársként erősítette fel a szerkesztőség agrárújságírói gárdáját. András munkaviszonyát Živković Kapitány Éva nyugdíjba vonulását megelőzően, 2004-ben állandósították. A megcsappant anyagi források miatt éveken át nem bővülhetett új tagokkal a Barázda, és ráadásul az ideiglenes munkaviszonyban lévő rendezőjének is felmondtak. 2012 végén azonban egy új tiszteletdíjas munkatárs alkalmazására nyílt lehetőség. Kovács Hédi, az élelmiszer-ipari szakirány abszolvense még csak most kezdte tanulni a szakmát, de tehetsége máris kibontakozott, és remélhetőleg jó újságíró válik majd belőle. Živković Kapitány Éva 2008 óta kapcsolódott be újra a műsor készítésébe. Nagy tapasztalatát elsősorban a heti agrártörténések összefoglalásában kamatoztatja.

FEJLŐDÖTT A TECHNIKA, CSÖKKENT A SZERKESZTŐSÉG

– Amikor annak idején készült a Barázda, nagyon sok háttéremberre volt szükség ahhoz, hogy összeálljon – emeli ki Bálizs István, a faluműsor szerkesztője. Évekig meghatározó személyiségek volt egy műsor készítésénél az operatőr, a rendező, a vágó, a hangfelvevő. Ez volt a gyakorlat egészen a kilencvenes évek elejéig. Közben fejlődött a technika, részben azért is, mert áttértünk az elektronikus operatőri munkára.

Živković Kapitány Éva, Cindrity Erzsébet és Bosznai Győző tíz évvel ezelőtt

Živković Kapitány Éva, Cindrity Erzsébet és Bosznai Győző tíz évvel ezelőtt

– Előtte viszont nem voltak korlátozások, a Barázda, hogyha akart, mindennap mehetett, ahova akart, s ameddig szükségesnek látta – kapcsolódik be a beszélgetésbe Živković Kapitány Éva. – Nem fordult elő, hogy elmentek Dél-Bánátba, de vissza kellett jönniük a nyolcórás munkaidőn belül, nehogy napidíjat kelljen fizetni nekik.

– A kilencvenes évek elejéig a pénzügyi keretek megengedték, hogy nyugodtan, minden szempontot figyelembe véve színvonalas műsor készüljön, meg úgy is tekintettek rá, a ház vezetése is – teszi hozzá István. Míg annak idején hatan-heten dolgoztak a Barázdán, most ketten-hárman készítjük, ketten állandó munkatársként, ketten meg tiszteletdíjasként. Rendező és -asszisztens nélkül, minimális műszaki háttértámogatással készül – a heti rendszerességgel jelentkező műsor. Az újságírónak tehát rendeznie is kell a műsort, szerkesztenie is, meg újságíróként is kell munkálkodnia. Tehát nagyon sokoldalúnak kell lennie a műsor készítőjének, emellett, én úgy érzem, hogy megpróbálunk maximálisan teljesíteni is.

ÖTLETADÓ MŰSOR

A Barázda munkatársai hetente legalább két alkalommal helyszíni riportútra mennek.

A falun és a mezőgazdaságból élő emberek elsősorban ebben a műsorban mondhatják el gondjaikat, és kaphatnak választ kérdéseikre. Ez annál inkább fontos, mivel teljesen átrendeződött a vajdasági magyarság társadalmi struktúrája: alig maradtak gyáripari dolgozók, a szolgáltató ágazatokban is kevesen vannak, ezzel párhuzamosan pedig egyre növekszik a mezőgazdaságból élők száma. Százalékarányban kifejezve sokkal több a mezőgazdasággal foglalkozó személy, de ezek már egyre szerteágazóbb tevékenységet folytatnak. Most már nem csupán a növénytermesztés meg az állattenyésztés létezik, hanem szerteágazó rétegeződés következett be: egyesek zöldségtermesztésre vagy gyümölcstermesztésre szakosodtak, míg mások a virágkertészetben, a gombatermesztésben vagy a biotermesztési ágazatokban igyekeznek megtalálni jövőjüket. A megélhetéskeresésben fontos szerepet tölt be a mezőgazdaság és háttérágazatai. A sikeres példák bemutatásával a Barázda ötleteket ad másoknak is a megélhetéshez és a pénzkereséshez. A műsor gyakran foglalkozik a gazdaszervezetek tevékenységével is.

A Barázda 2008 óta heti rendszerességgel jelentkezik – félórás időtartamban. Ez az információk frissessége végett is sokkal jobb, mint a korábbi – kéthetenkénti egyórás műsorsugárzás – hangsúlyozzák a műsor készítői. A vasárnap 13 órakor jelentkező adást aznap este fél 8-kor megismétlik, ezenkívül a nézők hétfőn délelőtt 10-től és kedden reggel 6 órakor is megnézhetik a Barázdát. A vasárnap esti ismétlést sok esetben többen nézik meg, mint a délutáni adást. Ha pedig rossz az időjárás, akkor az egyórásit kísérik figyelemmel többen.

A műsort készítő újságírók szakmai érdeklődését figyelembe véve nagyon jó összetétele van most a Barázdának. Jelenleg talán a legerősebb magyar nyelvű mezőgazdasági szerkesztőségnek számít Vajdaságban.

Éva pályája során sokat foglalkozott a szövetkezetek munkájával és a falusi nők helyzetével. Istvánt főleg a mezőgépeket, az állattenyésztést és a borászatot bemutató riportjairól ismerik a nézők. András legszívesebben a kertészet különböző ágazataival, a zöldség- és gyümölcstermesztéssel meg a dísznövényekkel foglalkozik. Ezenkívül számos faluriport szerzője. Igyekszik eljutni a ritkábban látogatott bánáti településekre, és a magyarlakta szerémségi falvakkal is főleg ő tartja a kapcsolatot. Hédi egy eddig kevésbé ismertetett szakterületet, az élelmiszer-feldolgozást és az iparban használt technológiák háztáji alkalmazását tekinti szíve csücskének. Mindez igen változatos műsorok összeállítására nyújt lehetőséget.

KIVÁLÓ CSAPAT

– Fontos lenne mielőbb szereznünk egy rendezőt, aki képes lenne tovább fejleszteni a műsor arculatát, képileg korszerűsítené, ugyanis a modern televíziózás megkívánja a változtatást – vázolja az elképzeléseket Bálizs István szerkesztő.

Ami a tartalmat illeti, a tervek szerint több teret kap majd a műsorokban Hédi szakterülete, az élelmiszer-feldolgozás. Ezenkívül ötletként felvetődött az agrár-meteorológiai előrejelzés és a kiskerttulajdonosoknak szóló rovat is, ám ehhez egyelőre hiányoznak az erőforrások.

Kedvező fejlemény, hogy a faluműsor forgatócsoportjának – támogatók jóvoltából – az utóbbi időben több külföldi agrárkiállításra sikerült eljutnia, így például a Hannoveri- és a Bolognai Vásárra.

– Mostanában különösen jó érzés a Barázda csapatának a tagja lenni – mondja Tóth András. – A ház részéről és a magyar szerkesztőségen belül is kiemelt figyelem övezi a faluműsort, amihez valószínűleg a kiugró nézettségi index is nagyban hozzájárult.

Kovács Hédi, az új tiszteletdíjas munkatárs, fiatalos lendületet és frissességet hozott a csapatba. Habár még maradt néhány vizsgája a Technológiai Karon, jövőjét a televíziózásban képzeli el.

– Fontosnak érzem a tévézést, és lelkesedéssel vállalom a vele járó munkát. Arra készültem, hogy majd gyárban fogok dolgozni. De amikor hallottam erről a lehetőségről, rájöttem, hogy ez jobban megfelel az érdeklődésemnek, és hasznosítani tudom az egyetemen tanultakat. Az is nagyon fontos, hogy jó közösségben legyek, mert így produktívabb tudok lenni. Szerencsére itt mindezt megtaláltam.

Gazdag archívum

A bombázásokig, a többi műsorhoz hasonlóan, a Barázdát is archiválták. A zűrzavaros időkben azonban az anyag egy része eltűnt, másik része pedig összekeveredett – másik dobozba került, s ráadásul nyilvántartás nélkül.

A háborús évek után lassan rendeződött a helyzet, és napjainkban már rendszeresen archiválja a szerkesztőség az anyagot. 2000 közepétől DVD-re mentették a műsorokat, néhány hónapja viszont már nagy teljesítményű elektronikus adattárolón őrzik a VRTV sugárzott műsorait, köztük a Barázdát is. Emellett a faluműsornak saját archívuma is van, ebben néhány jelentősebb műsort meg riportot őriznek, ezenkívül a hosszú évek kitartó munkájával kialakított vágókép-gyűjtemény is itt kapott helyet.