2024. április 26., péntek

Dačić: Belépünk az EU-ba, aztán ha nem tetszik, kilépünk

A koszovói rendezési javaslattal kapcsolatban rugalmas hozzáállás szükséges szerb részről, hogy ne kerüljön az ország abba a helyzetbe, hogy se előre, se hátra nem tud lépni – fogalmazott a

Számos kifogása van Brüsszellel kapcsolatban, ennek ellenére az ország uniós integrációja mellett tör pálcát Ivica Dačić kormányfő, aki szerint az ellenkezője „történelmi hiba lenne, ha 20 év múlva egy olyan országban kellene élniük, amely egy különálló sziget Európában”.

„Nem vagyok euró fanatikus. Nem. Számos kifogásom van az EU-val kapcsolatban, a hozzánk való viszonyulásuk miatt. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek során Szerbiát pária (civilizálatlan állam) pozíciójába taszították Európában. Mindez pedig a hosszú távú cél eredménye – Koszovó függetlenségének lehetővé tételéé. Mindez világos számomra. Nem loholok elégedetten a brüsszeli találkozókra. De, amikor azon kollégáimmal beszélgetek, akik EU-tagok – ők hasonló dolgokat mondanak. Többen is azt mondják, nem vár ránk sok boldogság. De ők benn vannak. Szeretném, ha mi is ebben a helyzetbe kerülnék. Hogy belépjünk, aztán, ha nem tetszik, akkor kilépünk” mondta a kormányfő a Tanjugnak adott év végi interjújában.

A koszovói rendezési javaslattal kapcsolatban elmondta, rugalmas hozzáállás szükséges szerb részről, hogy ne kerüljön az ország abba a helyzetbe, hogy se előre, se hátra nem tud lépni, ami értelmezése szerint azt jelenti, hogy megszakítjuk az uniós társulási tárgyalásokat is és Prishtinával se lesz miről tárgyalni. A határozati javaslat január 11-én kerül a parlamentbe, az államfő és a kormány egyeztetését követően. „Folyamatban van a szöveg átfogalmazása” tette hozzá. Dačić ismét józanítóan szólt a koszovói helyzetről:

„Nem kívánok a népnek meséket mesélni. A Koszovó körüli helyzet régen „meghaladta” a szerbiai alkotmány kereteit. Minden, amit teszünk, így a Brüsszelben születendő megállapodások is egy majdani jogi szabályozás részeivé kell, hogy váljanak, amely Koszovó lényegi autonómiáját határozza meg. Miért használjuk ezt a kifejezést? Mert ezt a 1244-es határozatból vettük” tette hozzá.

A kérdésre, még mindig az „elhatárolódást” tartja-e megoldásnak, ezt mondta: „Így gondolom, de nem ezt javaslom. Szerintem ez szolgálná legjobban a szerb és az albán érdekeket is, de mivel a jelek szerint itt a szerb sem pedig az albán érdek nem fontos, ez szemmel láthatóan nem működik. Ha a szerbeket és az albánokat kérdeznék, ők elfogadnák. De nem erőltetem. Ez személyes véleményem” magyarázta.