2024. május 20., hétfő

A 70 éves örökség kötelez

Újhelyi Lukács: Amit elképzeltünk két évvel ezelőtt, hogy stabilizáljuk a Magyar Szó helyzetét, sikerre vittük

Márciusban lesz két éve, hogy Újhelyi Lukács került a Magyar Szó Kft. Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testület élére, azaz ő lett az igazgatóbizottság elnöke. Az eltelt időszak több változást hozott a szerkesztőség és a ház életében. Arra kértük az elnököt, hogy értékelje ezt az időszakot:

– Amikor kineveztek erre a tisztségre, megtiszteltetésnek éreztem, hogy a 70 éves múlttal rendelkező Magyar Szó útjának egyengetésében részt vehetek, csakhamar kiderült viszont, hogy eléggé összetett és a megoldás tekintetében majdnem megoldhatatlan helyzet fogadott. Az bonyolította a Magyar Szó Kft.-n belüli ügyek rendezését és a stabilizálását, hogy nem volt négy évre kinevezett igazgatója, se főszerkesztője a cégnek, és a helyzetfelmérés után hamarosan kiderült, hogy rövidlejáratú hitellel próbáltak megoldani a vállalatban egy nagyon nagy beruházást. Ez nagyon megnehezítette a felmerülő kérdések orvoslását, de szerencsére sikerült olyan irányt venni, hogy végül is konszolidáltuk a Magyar Szóban a helyzetet.

Milyen akadályokat kellett leküzdeni a TJGYT elnökének azért, hogy megvalósítsa célját, a helyzet stabilizálását?

Újhelyi Lukács, a TJGYT elnöke (Fotó: Ótos András)

Újhelyi Lukács, a TJGYT elnöke (Fotó: Ótos András)

– Amit két évvel ezelőtt elképzeltünk, hogy valóban egy stabilizált helyzetet teremtünk a Magyar Szóban, ezt sikerre is vittük. Az adatok tanúskodnak legékesebben minderről. A Magyar Szó a 2012-es évet veszteséggel zárta. Eléggé lehangoló volt a helyzet, a már említett rövidlejáratú kölcsönök és a vezetőség ideiglenes kinevezése miatt. De jött a 2013-as év, amikor sikerült mindent megoldani, pozitív eredménnyel tudunk dicsekedni. Számomra nagyon fontos volt, hogy a veszteség felhalmozását megállítottuk, mert egy veszteséges vállalat nem vehet részt versenypályázaton, pl. a nyomda esetében ez kizárt volt, és a tárgyalások során is mindig hátrányos helyzetbe kerül az a cég, amelyik nem tud pozitív gazdálkodást felmutatni. Miután 2012 végén 4 évre kinevezték a Magyar Szó igazgatóját és a főszerkesztőjét, határozottan pozitív irányt vett a vállalat vezetése. Ebben a kollektíva teljes odaadással támogatta a vezetőket, s így nagyobb odafigyeléssel, takarékoskodással, némi megszorítással, a hozzáállás ésszerűsítésével sikerült letudnunk a veszteséget, és pozitív irányba terelni az ügyvezetést. Hálával tartozok a kft. türelmes kollektívájának, akik egy emberként elfogadták ezt a hozzáállást.

Ezek szerint az eltelt két év sikertörténet volt?

– Csak részben, mert azért nem került még minden a helyére. Sok feladat vár még ránk. Az a célunk, hogy a munkahelyeket megőrizzük, hogy optimálisan hasznosítsuk a meglévő erőket, és még racionálisabban szervezzük meg a munkát. Nehezíti a helyzetet, hogy a Magyar Szó szerkesztősége négy helységben van, a nyomdának pedig két helyen van üzemrészlege. A vállalatvezetés ebből kifolyólag meglehetősen taglaltan működik, ezért a vezetőség részéről maximális odafigyelést igényel az irányítás. Ahhoz, hogy a decemberben 70 éves Magyar Szót méltóképpen és egy stabil háttérrel tudjuk ünnepelni, három fontos teendőre lenne szükség.

Melyek ezek?

– Leszögezném, hogy a Magyar Szó, mint kisebbségi lap, támogatás nélkül nem létezhet. Nem tudja fenntartani magát. Mindenképpen szükségünk van a szerb állam támogatására, amit eddig folyósítottak is. Az, hogy ez elegendő-e, arról lehet vitatkozni, és tenni kell annak érdekében valamit, hogy több legyen. Meggyőződésem szerint a cég működtetése a következőképpen kellene, hogy kinézzen: a Magyar Szót kisebbségi lapként profitorientáltan csak úgy lehet elképzelni, ha megfelelő támogatást kap a szerb államtól. Ezt a pénzt a lap fejlesztésére kellene fordítani. A Magyar Szó szerkesztőségének viszont a lapeladásból és a hirdetésekből meg kellene teremteni mindazt az összeget, ami a mindennapos szükségletekhez kell. A nyomda teljesen más kérdés. Annak profitorientáltnak kell lennie, tehát annyit kell termelnie, hogy fenntartsa saját magát.

Mik lennének azok a feladatok, amelyek megoldásával egy stabil, erős, végre sínre tett Magyar Szót tudhatnánk magunk mögött?

– Mindenképpen új munkaköri besorolás meghozatalára van szükség, amit szisztematizációnak neveznek. Ez azért fontos, mert így tudnánk egy színvonalasabb és egyben önállóbb lapot előállítani. Ez az új felállás tudná biztosítani azt, hogy a vajdasági magyarság egyetlen napilapja erős és önálló maradjon. A másik kérdés az új normarendszer felállítása, amely lehetővé tenné a foglalkoztatottak optimális kihasználtságát. A teljesítményorientáltság nagyon lényeges dolog, s ha ez megvalósulna, akkor kiderülne, hogy hol, milyen hézag tapasztalható az eddigi munkában. Miután sikerülne leküzdeni a felsoroltakat, biztos, hogy olajozottabban folyna a lapelőállítás, de a cég többi részlegének az átszervezésével az ottani munka is más perspektívát kapna. Ha ezeket a kérdéseket magunk mögött tudjuk, akkor végre megvalósíthatnánk a legfőbb célomat, a fizetések megemelését. Tisztességes bért kell adnunk a Magyar Szó Kft. dolgozóinak.

A 70. születésnapját ünneplő cég foglalkoztatottjai évek óta küzdenek azért, hogy tisztességesebb bért kapjanak. Szép meglepetés és ajándék lenne ez valamennyiünk számára, de talán nem kellene megvárni vele a születésnapi partit.

– Ahhoz, hogy változzanak a bérek a Magyar Szóban, a fent említett követelményeknek eleget kell tenni, s utána semmi akadálya sem lesz ennek. Jelenleg 217 foglalkoztatottja van a lapvonalból, a szakszolgálatból és a nyomdából összetevődő kft.-nek. Az átlag fizetés nettóban 31 500 dinár, bruttóban kifejezve ez 51 000 dinár. Nekem az a célom, hogy legalább 45 000 dinár átlag nettóbér legyen mielőbb a 70. évét taposó Magyar Szó dolgozóinak a bére. Élnék az alkalommal, hogy köszönetet mondjak a Magyar Szó minden egyes dolgozójának, amiért támogattak bennünket az elképzeléseink megvalósításában, s ha továbbra is ezen az úton haladunk, biztos sikertörténet lesz a miénk.