Régen a termelő vagy az eladó ajánlgatta a portékáját, ma a csomagolásra hárul a tájékoztató szerep. Ám a címkék félrevezetőek is lehetnek.
Valójában mennyi húst tartalmaz a virsli, mennyi benne a zsír? Az allergén anyagok jelenlétéről eligazít-e a konzerv felirata? Ezek a mindennapok kézenfekvő kérdései a bevásárlás során, gyakorta mégis megfelelő válaszok nélkül kénytelen dönteni a vevő. Sokan bosszankodtak már a mérhetetlenül apró betűkkel írt, hiányos vagy ellentmondásos címkéken. Pedig a termékek csomagolása és felirata a legfontosabb útbaigazító tájékoztatás. Legalábbis annak kellene lennie. A fogyasztókat egyre inkább érdekli az általuk vásárolt élelmiszerek származása, minősége és tápértéke.
Jó hír a fogyasztóknak: az Európai Parlament elfogadta a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló rendeletet. A döntés három éve tartó törekvés eredménye, célja, hogy segítse a vásárlókat a kellően megalapozott döntések meghozatalában az élelmiszerek vásárlásakor.
A mostani uniós döntés az olvashatóság megkönnyítése érdekében meghatározza a legkisebb betűméretet. Előírja a kötelezően feltüntetendő tápérték-információkat is. Meghatározza az előre csomagolt, a nem előre csomagolt, valamint az éttermekben kapható élelmiszereken az allergén anyagok kötelező közlését. A sertés-, birka-, kecske- és baromfihús esetében kötelezővé teszi a származási ország megjelölését. Az önkéntesen megadott származási jelölések keretbe foglalása hozzájárul a fogyasztók félrevezetésének megakadályozásához, és egyenlő versenyfeltételeket garantál az élelmiszeripari vállalkozásoknak.
