Mindazon nehézségek miatt, melyekkel szembesült a hazai nyugdíjrendszer, továbbá a rendkívül magas állami támogatottság következtében, melyet a Nyugdíj- és Rokkantság Biztosítási Alapot megillető járulékok alacsony megfizettetése váltott ki, az intézmény igazgatóbizottsága a helyzet rendezésére munkacsoportot alapított. A szakértői csoport azt a feladatot kapta, hogy mérje fel a helyzetet és tegyen javaslatot a pénzügyi állapotok tartós megoldására és a nyugdíjrendszer hosszú távú zavartalan működésére. Az összegező jelentést az igazgatóbizottság októberben vitatta meg és fogadta el. A záradékot levél formájában eljuttatták a kormányhoz és az ügyben illetékes minisztériumokba, a szakszervezetnek, valamint azokhoz a szervezetekhez és társulásokhoz, amelyeknek képviselői helyet kaptak a nyugdíjalap legmagasabb irányító testületében.
A pénzügyi fegyelem megszilárdításával kapcsolatosan, pontosabban a járulékok jobb megfizettetése és ellenőrzése céljából vélhetően már a jövő év elejétől új mechanizmust vezetnek be. A bankoknak lesz a feladatuk, hogy az adóhatósággal karöltve ellenőrizzék klienseik adóinak és járulékainak befizetését.
A Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének vezetősége a nyugdíjalap képviselőinek jelenlétében tárgyalt a nyugdíjrendszerről és a helyzet rendezésére tett javaslatról. Elhangzott, hogy a nyugdíjrendszer reformja elsőrendű állami feladat, és mivel a nyugdíjasok pénzét elköltötték, a nyugdíjalap függőségi viszonyba került az aktív dolgozókkal. Ebből adódóan a szakszervezetnek is feladata, hogy foglalkozzon a nyugdíjkérdéssel.
– Azok, akik nem fizetik a nyugdíjjárulékot, nemcsak a nyugdíjalapot teszik tönkre, hanem azokat is, akik eleget tesznek kötelezettségüknek. Az államnak kell felügyelnie a befizetéseket, és nem az üzemek dolgozóinak. Ha az állam megengedte valakinek, hogy mondjuk öt évig ne fizessen nyugdíjjárulékot, akkor viselje annak következményeit, és nyissa meg a költségvetési kasszát. A szakszervezetnek érdekében áll, hogy a nyugdíjalap megkapja, ami jár neki, hogy működhessen, mi pedig támogatjuk követeléseit – mondta Ljubisav Orbović, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Elhangzott, hogy a kilencvenes évek derekán – amely időszak tragikusnak is mondható a szerb gazdaság szempontjából – a nyugdíjalapnak juttatott állami támogatás 15 százalékot tett ki, ma pedig a vészhelyzethez közeli 47-48 százalék körüli. A nyugdíjalap, bár önálló állami intézményként működik, mégsem hozhat fontos határozatokat. Az állam kezében vannak az intézkedési jogosultságok. Valamennyi eddigi nyugdíjreform arra irányult, hogy csökkenjenek a kiadások, így a legújabb javaslat is az állami költségvetésből a nyugdíjalapnak járó támogatás csökkentését szorgalmazza.
A javaslatok között szerepel, hogy a nyugdíjasok egészségügyi biztosítása, valamint a rokkantsági biztosítás bizonyos költségei kerüljenek az állami költségvetéshez, és hogy közvetlenül a költségvetésből fedezzék a családi nyugdíjak kifizetését, mivel erre a célra a nyugdíjalapnak nincs fedezete.
Ha elfogadásra kerülnek a nyugdíjalap munkacsoportja részéről kidolgozott reformjavaslatok, az állami költségvetésből történő támogatás az alap kiadásainak 32-33 százalékára szorulna vissza, vagyis annyira, amennyi 2001-ben volt. A szakszervezet részéről azonban maradt a kérdés, hogy mi történhet akkor, ha a javaslatok elfogadása ellenére sem – a foglalkoztatottság további csökkenése miatt – valósulnak meg a nyugdíjalap tervezett bevételei. Ezért mihamarabb döntést kell hozni a nyugdíjalap vagyonával (specializált kórházak, gyógyfürdők) kapcsolatosan, és ha visszajárnak, mielőbb jövedelemszerző szolgálatba kell azokat állítani.
