A nyugdíjalap elkészítette a rokkantsági nyugdíjak ellenőrzésének idei tervét. Mintegy 7000 rokkantnyugdíjasnak ellenőrzik kórismeretét, bár a nyugdíjalap megítélése szerint ez nem sok változást hoz, mivel nem volt változás a rokkantnyugdíjasok egészségét illetően sem. Ennélfogva vélhetően kevés személytől vonják meg a járandóságot.
Aleksandar Milošević, a nyugdíjalap orvosszakértői osztályának igazgatója a Večernje Novosti lapnak elmondta, hogy a rokkantsági nyugdíj elnyerésének feltételei igen szigorúak, és csak azok számíthatnak rá, akik teljesen munkaképtelenek. A rokkantnyugdíjasok mintegy 60 százalékát egyáltalán nem hívják állapotuk ellenőrzésére, mivel már annyira megromlott az egészségük, hogy nincs kilátás felépülésükre. A többieket három évvel az első diagnózis után ellenőrzik. Többnyire fiatalnak számító nyugdíjasokról van szó, illetve azokról, akik szív- és pszichikai bántalmakban szenvednek, ám esetükben is ritkán vonják vissza a nyugdíjaztatásról szóló végzést. Ennek ellenére a nyugdíjalapban fontosnak tartják az időszakonkénti ellenőrzést, mert ezáltal útját állhatják a visszaéléseknek.
A rokkantnyugdíjasok száma 2003 óta fokozatosan csökken, minden évben 1-2 százalékkal kevesebben jutnak rokkantsági ellátmányhoz. A visszaélések és a korrupció elkerülése végett azok az orvos szakértők, akik megállapítják a rokkantság és a munkaképesség fokozatát, a rokkantsági nyugdíjért folyamodók leleteit a komputer véletlenszerű beosztása alapján kapják kézhez, mielőtt a páciens a rendelőbe lépne. Ilyen módon nem tudják, hogy kinek az állapotáról kell dönteniük, így ki van zárva a megvesztegetés lehetősége. Ugyancsak véletlenszerű a terepre indulók kijelölése, az ellenőrzést pedig sohasem az az orvos végzi, aki az első kórismeretet adta – hangsúlyozzák a nyugdíjalapnál.
Eddig évente mintegy hetvenezren folyamodtak rokkantsági nyugdíjért. Ezeknek több mint a felét már az első körben elutasítják. A mostani állás szerint – ami napról napra változik – Szerbiában 345 917 rokkantnyugdíjas él, közülük 315 229 az egykori munkások kategóriájába tartozik. Havi ellátmányuk átlagosan 22 000 dinár. Hasonló összegű ellátmányt kap 17 043 egykori kisiparos és vállalkozó is. Legritkábban a földművesek folyamodnak rokkantsági ellátmányért, számuk 13 646, és ellátmányuk is a legalacsonyabb, havonta mintegy tízezer dinár.
A nyugdíjalapnál 80 orvosszakértő dolgozik a rokkantsági nyugdíj jogosultságának megállapításán. Székhelyük a belgrádi, újvidéki, niši és a kragujevaci kirendeltségekben van, de időnként a folyamodó egészségi állapotától függően vidékre is kijárnak. Egyidejűleg többnyire két szakértői véleményt alkotnak, egyik a rokkantsági nyugdíjra, a másik pedig az ápolási juttatásra vonatkozik. Mivel többségében szegénysorsú emberekről van szó, az ápolási juttatást anyagi támogatásként, kevésbé egészségügyi járadékként veszik.
