Ismert történelmünknek mindig is voltak ellentmondásokban bővelkedő időszakai. Most is egy ilyen korban élünk. Bizonyos nézőpontból minden kornak megvoltak a paradoxonjai. Az elmúlt mintegy 50 év egyik meghatározó jelensége a globalizáció volt. A több 100 évvel ezelőtti eseményekben gyökerező folyamat a demográfiai trendeket is teljesen átalakította. Ez pedig népek, nemzetek jövőjét befolyásolja. Azt tapasztalhatjuk, hogy a világ népesedési problémái ma két, egymástól élesen elkülönülő pályán haladnak. Miközben a fejlődő országokat a túlnépesedés, a fejlett világot drámai népességcsökkenés sújtja. Térségünkre egyértelműen ez utóbbi folyamat a jellemző, még ha nem is tekinthetjük magunkat igazán fejlettnek. Országunk, de az egész Közép-Európa demográfiai trendjeit a folyamatos népességcsökkenés, a magas elvándorlás, az elöregedés, az alacsony termékenységi ráta jellemzi. Sokkoló adat, hogy egyes országokban a népesség negyede eltűnt az utóbbi 20-30 évben. Az EU-bővítés után a jobb munkalehetőségek miatt sokan költöztek el a régióból, ami tovább gyorsította a népességcsökkenést. A csökkenő születésszám és a növekvő várható élettartam miatt az idősek aránya nő, ami terheket ró a nyugdíj- és egészségügyi rendszerekre. Összességében Közép-Európa egy „demográfiai örökséggel” küzd, amit a múltbeli trendek határoznak meg. A javuló egészségügy és életkörülmények némileg lassítják a negatív folyamatokat, a kihívások azonban jelentősek.
A nők szerepe
A 20. században, főleg annak második felében zajlott az a történelmi léptékű átalakulás, ami alapjaiban formálta át a családi szerepeket. A demográfiai fordulat egyik kulcstényezőjeként tekinthetünk arra a folyamatra, ami térségünket is jellemezte, és ami a nők teljes körű bevonását eredményezte a munkaerőpiacra. A házi munka, a háztartás vezetése, az idősgondozás, valamint a gyermeknevelés ma már nem tekinthető kizárólag női feladatnak. A gazdaság, illetve a társadalom egésze azonban sok helyen még nem alkalmazkodott ehhez. Szerbia demográfiai trendjei jelenleg negatív irányba mutatnak. Csökkenő népesség, alacsony születési arány, erőteljes elöregedés és fiatalok elvándorlása jellemzi társadalmunkat. Ezek a jelenségek nemcsak statisztikai adatokat jelentenek, hanem szerkezeti problémákat is a munkaerőpiac, a gazdaság és a társadalmi jólét szempontjából. A születések száma tartósan nem éri el a halálozások számát. Az egy nőre jutó gyermekszám drasztikusan alacsony, körülbelül 1,4-1,5, ami jóval az egyszerű reprodukcióhoz szükséges 2,1-2,2 alatt van. Ennek következménye a természetes népességfogyás. A 65 év felettiek aránya eközben, illetve ennek következtében növekszik, míg a fiatal korosztály aránya csökken. Mindezek eredményeképpen, a trendek azt mutatják, hogy egyre kevesebb aktív korú lakos tart el egyre több időskorút.
Emberek itt és ott
Nem élt ennyi ember eddig még a bolygón. Földünket belaktuk, próbálkozunk – több-kevesebb sikerrel – a világűr meghódításával is. A világ népessége soha nem látott átalakuláson megy keresztül. Két globális megatrend határozza meg a jövőt. Ezek pedig, a születéskor várható élettartam növekedése, valamint a termékenységi arányszám folyamatos csökkenése. Előbbi egy lassú, de stabil emelkedést mutat, utóbbi viszont drámaian gyors zuhanásban van. A termékenységi arányszám, vagyis egy nőre jutó születések száma, 1950 óta több mint a felére csökkent. Ám nem egyforma mindenhol a helyzet. Azt látjuk, hogy a kontinensek közötti szakadék egyre csak nő. Európában már 70 év felett jár a születéskor várható élettartam. A népesség egyszerű reprodukciójához szükséges 2,1-es szintet pedig jelenleg csak néhány afrikai, közép-ázsiai és dél-amerikai régió haladja meg. A közgazdászok „gazdasági-demográfiai paradoxonként” írják le azt, ami éppen történik. Minél magasabb egy ország jövedelmi szintje, annál alacsonyabb a termékenységi ráta. A fejlett világban, például az EU-ban vagy az Egyesült Államokban, az egy főre jutó GDP eléri a 40 000 dollárt, miközben a termékenységi ráta 1,5 körül mozog. Ugyanakkor a fejlődő országokban, különösen Afrikában, ahol a GDP nem éri el a 2000 dollárt sem, a termékenységi ráta még mindig 4,4 körül alakul. A magas jövedelmű országokban a gyermekvállalás háttérbe szorult az oktatás, a karrier és az önmegvalósítás mögött. A gyermekek gazdasági jelentősége is csökkent. Míg korábban az időskor anyagi biztonságát jelentették, ma már ezt a szerepet az állami nyugdíjrendszerek vették át. A gyermekek nem olyan régen még vidékünkön, a falusi háztartásokban már korán kivették részüket a munkából is. A világ népességének alakulása az egyik legfontosabb globális kérdés napjainkban. A Föld lakosságának száma az elmúlt évszázadokban gyors növekedésnek indult, a 21. században azonban egyre inkább átalakuló tendenciák figyelhetők meg. A jövőbeni népességváltozás jelentős hatással lesz a gazdaságra, a társadalomra, a környezetre és az életminőségre is. A 20. században még a népességrobbanás volt a jellemző. Az orvostudomány fejlődése, a jobb élelmiszer-ellátás és az életkörülmények javulása miatt csökkent a halandóság, miközben sok országban továbbra is magas maradt a születésszám. Ennek következtében a világ népessége gyorsan növekedett. A jövőben ez a növekedés várhatóan lelassul.
