2024. április 24., szerda

A hely szelleme

Talán nem kell külön hangsúlyozni, hogy életünket alapvetően befolyásolja a földrajzi hely, ahol élünk. Ilyen szempontból érdemes a gazdasági folyamatokat megvizsgálni, hiszen az egyéni és családi sorsokat nagymértékben meghatározza a helyhezkötöttség, vagy éppen a mobilitás. Térségünkben nem csak az utóbbi időben volt tapasztalható a migráció, valójában az egész történelem is erről szól. Általában keletről nyugatra, vagy délről északi irányban zajlott a népesség költözködése, de azért voltak más irányú trendek is. Most viszont térségünk felértékelődni látszik, legalábbis ezt halljuk sokszor. Valójában időnként ezt propagandacélokra is kihasználják, de valójában tényként is kezelhetjük. Az épülő útvonalak, vasútvonalak, az itt megtelepedő vagy üzemrészleget, telephelyeket nyitó multinacionális vállalatok hozzájárulnak a felértékelődéshez. Önmagában az a tény, hogy Szegeden építi meg első európai üzemét a világ egyik legnagyobb elektromos autó gyártója, komoly perspektívákkal kecsegtet. A kínai vállalat elektronikai alkatrészek gyártásával, vasúti infrastruktúrával, napelemek és személyautók gyártásával is foglalkozik. Egy ilyen beruházónak már a puszta jelenléte komoly gazdasági fellendülést feltételez. A BYD 2020 óta a világ egyik legnagyobb tempójában fejlődő járműipari cége, ami leginkább a megelőző évtized intenzív fejlesztésén alapul. Az anyacégben 2008-tól tulajdonos a Berkshire Hathaway egyik leányvállalatán keresztül Warren Buffet ismert amerikai milliárdos. Az Antarktisz kivételével ma már minden kontinensen jelen vannak termékeikkel. Európában először Norvégiában vetették meg lábukat. 2022-re Dániában, Svédországban, Hollandiában, Németországban, Franciaországban és Belgiumban is piacra léptek autóikkal. Szenzációként hatott a hír, amikor 2023 decemberében bejelentették, hogy első európai gyárukat a szerb határ közvetlen közelében, Szegeden építik fel. A magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházásának számít a bejelentett projekt.

Lehetőségek tárháza

A határ túloldalán épül meg a gigaberuházásként emlegetett projekt, de hatásai átgyűrűznek, tovagyűrűznek hozzánk is. A munkaerőpiacra közvetlen hatást gyakorol majd, de áttétes hatásai minden szektorban érezhetőek lesznek. A térség gyors integrációja várható, a gazdasági növekedést jelentősen befolyásolhatja. A dolgokra azonban érdemes olyan nézőpontból tekinteni, hogy ma már elmosódnak az országhatárok, még ha most, az ünnepek idején ennek ellenkezőjére utaló jeleket is tapasztalhatunk. Az egész világgazdaság ma lényegében mintegy negyven integrált térségben összpontosul. Ezekben él a bolygó népességének 18 százaléka, ott termelik viszont a globális GDP 66 százalékát. Aránytalanságnak tekinthető, hogy kevesebb mint egyötöde az emberiségnek megtermeli a javak kétharmadát. Az innovációk 86 százaléka is az ilyen megarégiókhoz köthető. Az USA ugyan még mindig a világ első számú gazdasága, amennyiben nemzetállamokat szemlélünk. Észak-Amerika 12 megarégiója közül a Boston–New York–Washington-folyosó a legnagyobb. Európában az Amszterdam–Brüsszel–Antwerpen-övezet a legerősebb, legjelentősebb, de a dolgok folyamatosan változnak. Európában jelentős még a London–Birmingham brit megarégió, a Milánó–Róma-tengely, a Stuttgart–Frankfurt–Mannheim-nagytérség, valamint Párizs és környéke. A hozzánk legközelebb eső megarégió a Bécs–Budapest övezet, de nem sokkal marad el a szintén nem túl távoli, Prága körüli régió. Európában létezik még lisszaboni, skóciai, madridi és berlini megarégió. Mindegyik vonzásköre folyamatosan bővült, de az utóbbi időben globális szinten Európa enyhe lemaradást mutat a versenyképesség terén, ami több tényező hatásának tudható be. 

A gazdasággal kapcsolatos döntéseket is legtöbbször a politikusok hozzák meg. A jövőben egészen biztosan azok a politikusok érnek el sikereket, akik képesek lesznek régióban gondolkodni, az általuk képviselt térséget megfelelő módon integrálni a megarégiók gazdasági vérkeringésébe. A megarégiókat vagy városövezeteket esetenként nehéz a hagyományos statisztikai adatsorokkal jellemezni. Ennek egyik oka, hogy az integráció túlnőtte az országhatárokat. 

A Bécs–Budapest megarégió azért is érdekes itteni szempontból, mert sokan oda mennek munkát vállalni. Ha sikerülne térségünket is integrálni ebbe a hozzánk nem csupán földrajzi értelemben közel álló térségbe, az felgyorsíthatná térségünk gazdasági felzárkózását, illetve arra ösztönözné az innen elvándorlókat, hogy visszatérjenek. Fontos nem szem elől téveszteni, hogy miközben korábban a gazdasági erőterek városokban, városállamokban és nemzetállamokban rajzolódtak ki, ma óriástérségekben, megarégiókban zajlanak a gazdasági folyamatok. 
 

Nyitókép: pixabay.com