A szerbiai cukorgyárak jól élnek az utóbbi időben, a tőzsdéken 800 euró fölé emelkedett ugyanis a cukor tonnánkénti ára. A jelenlegi kereslet mellett a raktáraik kiürítése nyilván nem fog gondot jelenteni nekik, sőt a vevőkben is válogathatnak.
2026. augusztus 8., szombat
Mezőgazdaság
Folytatódik a közvélemény folyamatos félrevezetése. Mert hogyan lehet másként értelmezni Slobodan Ilićnek, a Pénzügyminisztérium államtitkárának a múlt heti állítását: „Amennyiben a piaci érték alapján szolgáltatná vissza az állam az érintetteknek a korábbi rezsim által elkobzott vagyont, az pénzügyileg összetörné Szerbiát.
Valaki valahol egyszer azt találta mondani, hogy az elmúlt tíz évben a sógor–koma–jó barát elv alapján lebonyolított magánosítás után a potom áron megkaparintott vállalatokat az újgazdagjaink külföldi befektetőknek adják majd el. Jó pénzért.
A litván gazda hektáronként évente 100 euró támogatást kap, a görög ezzel szemben 500-at. A magyarok a maguk hektáronkénti 400 eurójukkal a középmezőnybe tartoznak, ami nem sokkal van alatta az uniós átlagnak.
Tavaly összesen ötmilliárd dinár folyt be az állami költségvetésbe a termőföldek bérbeadása révén. Az összeg 40 százaléka helyi önkormányzatoknál, 30 százaléka a vajdasági költségvetésben, a fennmaradó szintén 30 százalék pedig a termőföld-igazgatóság kasszájában köt ki.
Egy átlagos háromtagú szerbiai család bevételeinek 56 százalékát költi életszükségletei biztosítására, élelmiszerre, lakhatásra és rezsiköltségre – közölte a napokban az IZIT piackutató intézet. A legnagyobb ráfordítást a leszegényedő lakosság számára természetesen az étkezési költségek jelentik, erre a célra a piackutató szerint tavaly jövedelmének 41,1 százalékát fordította az átlagos háromtagú szerbiai család.