A fogyasztóvédelmi illetékesek szerint az országban a termékárak megegyeznek az európai uniós átlagárakkal. Sőt, például egyes húskészítmények húsz-harminc százalékkal drágábbak, mint amennyit fizetnek értük az uniós polgárok.
A Tanjug hírügynökség a hazai készítmények minőségéről és biztonságosságáról kérdezte a fogyasztóvédelmi szakembereket.
Vera Vida, a Fogyasztóvédelmi Központ elnöke szerint fogyasztóvédelmi szemszögből a hazai és az uniós termékek összehasonlításakor figyelembe kell venni a termék minőségét, és azt, hogy tartalmaz-e veszélytelen összetevőket. Már csak azért is, mert ha a készítmény minőségi összetevőkből is áll, nem jelenti azt, hogy nem tartalmaz a szervezetre veszélyes anyagokat.
– Szerbia polgárainak mélyen a zsebbe kell nyúlniuk, hogy élelmiszert vásároljanak, és még így sem biztos, hogy a termékben található összetevők megegyeznek azokkal, amelyek a csomagoláson szerepelnek. Tovább rontja a helyzetet, hogy a lakosság nagy része nehéz anyagi körülmények között él, így elsősorban nem azok a termékek kerülnek kosaraikba, amelyek egészségesek, illetve garantáltan biztonságosak, inkább azok, amelyek beleférnek a szűkös költségvetési keretbe – fejtette ki Vida.
Az elnök arra is rámutatott, hogy a fogyasztóvédelmi egyesületek nagy része nem rendelkezik mélyreható minőségvizsgálatok lebonyolítására alkalmas laboratóriumi berendezésekkel, amelyek segítségével elvégezhetnék az ellenőrzéseket, hiszen a törvény ezt engedélyezi számukra. Így a közvélemény és a fogyasztóvédők és kénytelenek az illetékes állami ellenőrök kisszámú vizsgálatainak eredményeire támaszkodni, amelyek Vida szerint nem tükrözik a teljes valóságot az élelmiszer minőségét és biztonságát illetően.
– Annak ellenére, hogy az ételárak európaiak, a minőségi mutatókról ezt sajnos nem mondhatjuk el – fejezte be Vida.
Petar Bogosavljević, a belgrádi Fogyasztóvédelmi Mozgalom elnöke is megerősítette, hogy az országban nincs összhangban az élelmiszer ára és a termékminőség, bár akadnak kivételek.
– A legutóbbi vizsgálatainkból kiderült, hogy az országban forgalmaznak kiváló minőségű élelmiszereket, amelyekhez elérhető áron hozzá is lehet jutni, de ennek fordítottjával is találkoztunk. Történetesen olyan készítményeket is górcső alá vettünk, amelyek magas áruk ellenére több nemkívánatos származékanyagot is tartalmaztak. Ilyen termékeket leginkább az üdítőitalok, vagdalthúsok, mézkészítmények között találtunk – fejtette ki Bogosavljević.
A Tanjug a méztermékek kapcsán arra is emlékezteti az olvasókat, hogy nemrég több méhészet (Irikom, Aza, Biomed, Honey, Mijačković gazdaság) kínálatát is visszavonták a szerbiai piacról. A mezőgazdasági tárca idevágó közleménye szerint azért került sor a termékek kivonására, mivel nem feleltek meg a minőségi és élelmiszer-biztonsági előírásoknak.
A kiadott közlemény szerint a Köztársasági Állategészségügyi Felügyelőség a A Szerbiai Méhészegyesületek Szövetségével karöltve március közepe óta intenzív munkába kezdett, melynek célja a szerbiai méz minőségének átvizsgálása.
Bogosavljević szerint az említett jelenség legnagyobb problémáját a profitéhség okozza. Ezért van szükség folyamatos ellenőrzésekre, hiszen ha egyes termelők nem tartják tiszteletben a szabályokat, ezáltal nemcsak a többi termelőnek okoznak gondot, hanem maguknak a vásárlóknak is árthatnak, elsősorban egészségük károsításával.
