2024. május 18., szombat

Százötven éves a dinár

Az idén ünnepli bevezetésének 150. évfordulóját a szerb dinár.

A pénzverésről szóló törvény meghozatalával 1873. december 12-én a dinár Szerbia hivatalos fizetőeszköze lett. A Szerb Nemzeti Bank weboldala alapján az első pénzt 1868-ban verették az újraalakult Szerbiában, méghozzá rézből, míg az első ezüstpénzt 1875-ben állították elő. Az első ezüstérme előlapján, vagyis az érme elején Milan Obrenović herceg képe volt látható. Akkoriban egy- és kétdináros címletű érméket vertek. Az első bankjegyeket 1876-ban nyomtatták, az első érmék után. Az ok a történészek szerint a szerb–török háború finanszírozása volt.

A pénzverésről szóló törvényt Milan Obrenović fogadta el, és összhangban volt azzal a pénzegyezménnyel, amelyet 1865-ben Franciaország, Belgium és Olaszország kötött. A dinár dimenziója és súlya megegyezett az egyezmény által előírt frankéval. Egy érmének ezer részt kellett tartalmaznia, mégpedig 835 tiszta ezüstöt és 165 rézt. 1879-ben, a teljes függetlenség elismerése utáni évben Szerbiában kiadták az első aranyérmét 20 dináros címletben.

A Jugoszláv Nemzeti Bank 1931-ben kibocsátott egy bankjegyet, amelyen Mária királynő volt látható, és 1000 dinárt ért. 1943-ban I. Péter király képével ellátott bankjegyeket bocsátottak ki, 5, 10, 25, 100, 500 és 1000 dináros címletekben, ezek azonban Szerbiába soha nem jutottak el, és nem is voltak használatban. A második világháború után a pénz is megváltozott. 1945 és 1992 között összesen 12 bankjegyet hoztak forgalomba. A 90-es években hiperinfláció következett be, a Jugoszláv Nemzeti Bank 2000-től pedig új, minőségi bankjegyet bocsátott ki. Szerbia központi bankja 2003-tól a Szerb Nemzeti Bank nevet viseli.