Raška község területén, a Nosoljin faluban található egyik családi gazdaságban, ahol 67 juhot és 60 bárányt tartottak, a hétvégén megerősítették a juh- és kecskehimlő gócpontját – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
A hatóságok gyanúja szerint a vírus illegális állatforgalom révén, Koszovóból kerülhetett be Szerbiába. A betegség igazolása után azonnal megtették a szükséges óvintézkedéseket, amelyek során a fertőzött állatokat leölték, összesen 67 juhot és 60 bárányt. Ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozzák a betegség további terjedését.
Az állategészségügyi szolgálat gyorsan és hatékonyan reagált: időben felismerte az állatoknál jelentkező elváltozásokat, azonnal mintát vett, amelyeket eljuttatott a kraljevói Állatorvosi Szakintézetbe – áll a minisztérium közleményében.
Nincs újabb megerősített juh- és kecskehimlőeset. Az afrikai sertéspestis miatt eddig 33.500 sertést pusztítottak el kilenc településen – nyilatkozta a Tanjug hírügynökségnek Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter.
Rámutatott arra, hogy a juh- és kecskehimlőt okozó vírus kevésbé veszélyes, mint az afrikai sertéspestis, és várhatóan nem okoz jelentős gazdasági következményeket. Emlékeztetett arra, hogy Szerbiában tavaly már előfordult ilyen megbetegedés, amelyet két hónapon belül sikerült ellenőrzés alá vonni.
A juh- és kecskehimlő egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely akkor alakul ki, amikor a vírus bekerül egy fogékony állományba. Leggyakrabban fertőzött állatok behurcolásával vagy fertőzött területről származó állatokkal való érintkezés útján terjed.
A betegség közvetlen érintkezéssel, az orr- és szemváladékkal, a bőrelváltozásokkal, valamint a lehullott pörkökkel terjedhet, de közvetett módon is: szennyezett ruházaton, lábbelin, felszereléseken, járműveken és almon keresztül. Lehetséges a levegő útján történő terjedés rövidebb távolságokon belül, valamint a rovarok mechanikus közvetítésével is.
Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági minisztérium tovább folytatja az afrikai sertéspestis visszaszorítására irányuló intenzív intézkedéseket. Létrehozták a nemzeti válságstábot, amely naponta ülésezik, miközben a regionális és helyi válságstábok összehangolják a helyszíni intézkedéseket.
Glamočić ismét hangsúlyozta, hogy az afrikai sertéspestis esetében az egyetlen hatékony intézkedés a fertőzött állatok gyors felismerése és felszámolása, valamint a biológiai biztonsági előírások szigorú betartása.
– Ha a kis- és közepes termelők ugyanazokat a biológiai biztonsági intézkedéseket alkalmazzák, mint a nagyüzemi gazdaságok, akkor a vírus az ő gazdaságaikba sem fog bejutni. Nincs helye a lazításnak. Az állam megtéríti a sertések leölése miatt keletkezett közvetlen károkat, de a termelők elmaradt hasznát nem – fejtette ki Glamočić.
Arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unió szabályaihoz való igazodással a betegségek terjedésének megakadályozásáért viselt felelősség még nagyobb mértékben magukra az állattartókra hárul majd.
Nyitókép: Illusztráció (Pixabay)
