Az afrikai sertéspestis miatt az idén már harmincezer sertést kellett leölni Szerbiában. Az állattenyésztési szakértők szerint ez annak a következménye, hogy az állam képtelen volt megakadályozni a betegség terjedését. Egyesek ugyanakkor a tenyésztőket is bírálják, mert nem alkalmazzák a mezőgazdasági minisztérium által előírt megelőző intézkedéseket.
Az afrikai sertéspestis terjedéséért elsősorban az állam felelős, mert nem akadályozta meg az ellenőrizetlenül elszaporodott vaddisznók szabad mozgását – nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Vitomir Vidović, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára.
Szerinte ezek az állatok még a legkorszerűbb sertéstelepekre is eljutnak, ahol megfertőzhetik az állományt.
– Az államnak már 2019-ben, a járvány első megjelenésekor drasztikus intézkedéseket kellett volna hoznia: csökkenteni a vaddisznóállományt, a megmaradt egyedeket pedig bekerített területeken tartani. Ennek költsége akkor mintegy százezer euró lett volna, míg a mulasztás miatt ma már milliós károkkal kell számolni. Nemcsak a már leölt mintegy harmincezer sertés elvesztése jelent veszteséget, hanem az is, hogy Szerbia a sertéspestis miatt évek óta nem exportálhat sertéshúst, és ez a tilalom várhatóan a következő időszakban is fennmarad. Ugyanakkor továbbra is importálhat olcsó, gyenge minőségű húst – fejtette ki Vidović.
A szakértő bírálta a mezőgazdasági minisztériumot, amely szerinte nem kezelte megfelelően a járványt, és úgy véli, a sertéstenyésztők önmagukban nem tudják megakadályozni a fertőzés terjedését, amíg a vaddisznók szabadon mozoghatnak.
Hozzátette, hogy Szerbiának Bosznia-Hercegovinával és Horvátországgal közösen kellett volna fellépnie a betegség ellen, mivel a vaddisznók nem ismerik az államhatárokat. A mezőgazdasági miniszter azon javaslatát pedig, hogy véglegesen tiltsák el a sertéstartástól azokat a gazdákat, akiknek telepén többször is megjelenik a fertőzés, ostobaságnak nevezte, és alkotmányellenesnek minősítette.
Miladin Ševarlić, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára a Beta hírügynökségnek elmondta, hogy még a megelőző intézkedéseket sem hajtják végre megfelelően. Saját szemével látott olyan teherautókat, amelyek ponyva nélkül szállították megsemmisítésre a fertőzött, elhullott sertéseket.
– A betegség terjedése miatt bekövetkező óriási károkért az állatorvosokat is felelősség terheli. A minisztérium állategészségügyi igazgatóságát olyan ember vezeti, aki nem is állatorvos – fogalmazott Ševarlić.
Ő is szégyenletesnek nevezte a tervezett büntetőintézkedést, amely megtiltaná a sertéstartást azoknak a gazdálkodóknak, akiknek a telepén két-három alkalommal is megállapították az afrikai sertéspestist.
Hozzátette: felmerül a kérdés, hogy az állam miért nem tiltotta el a munkájától azokat a minisztereket és szakembereket, akik felelősek a kialakult helyzetért.
Sanja Čelebićanin, a Szerbiai Sertéstenyésztők Egyesületének tanácsadója a két egyetemi tanárral ellentétben úgy véli, hogy az afrikai sertéspestis terjedéséért elsősorban az állattartók felelősek, mert nem tartják be a mezőgazdasági minisztérium által előírt megelőző intézkedéseket.
– Jelentős összegeket fordítottak a sertéstenyésztők képzésére az állatorvosi szolgálatok közreműködésével. Egyes gazdálkodók azonban felelőtlenül viselkednek: kiengedik sertéseiket az erdőbe legelni, ami tilos, illetve emberi élelmiszer-maradékkal is etetik őket, ami szintén tiltott. A sertéstelepeken dolgozóknak tilos saját sertéseket tartaniuk, valamint vadászniuk is, nehogy behurcolják a vírust. Az embereket nagy felelősség terheli, mert sokan nincsenek tudatában annak, milyen veszélyes ez a betegség, amely súlyosan megtizedeli az állományt – fejtette ki Čelebićanin.
Hangsúlyozta, hogy az afrikai sertéspestis rendkívül veszélyes betegség, amely ellen jelenleg nincs védőoltás. A vírus a fagyasztott húsban akár két évig, a szárított húsban pedig egy évig is életképes maradhat. Ugyanakkor az emberre nem veszélyes, kizárólag a sertéseket fertőzi meg, amelyek nem rendelkeznek ellene természetes immunitással.
A mezőgazdasági minisztérium az elmúlt napokban bejelentette, hogy bizonyos erdőkben megtiltja a vadon termő gyümölcsök és egyéb erdei termények gyűjtését, ennek érdekében pedig korlátozza a belépést ezekre a területekre. Emellett kilátásba helyezte a vaddisznóállomány csökkentését is, ugyanakkor nem tervezi a vadászterületek bekerítését, hogy megakadályozza a vaddisznók falvakba jutását.
Nyitókép: A szakértő szerint csökkenteni kellett volna a vaddisznóállományt (Fotó: Pixabay)
