Nincs ok az aggodalomra, a sertéspestis nem veszélyezteti az embereket, a büntetéseket pedig maximálisan megszigorították annak érdekében, hogy megfékezzék a járvány további terjedését. Az év eleje óta 25 ezer sertést pusztítottak el a járvány miatt.
Az országban megjelent afrikai sertéspestis miatt tegnap rendkívüli kormányülést hívtak össze, amelyen Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter úgy fogalmazott, továbbra is a szerémségi és a mácsvai körzetben, valamint Belgrád térségében, Obrenovac környékén a legsúlyosabb a helyzet. A vírus jelenlétét tegnapra 6 körzetre csökkentették, és az intézkedéseknek köszönhetően folyamatosan szorítják vissza a terjedését – mondta a tárcavezető. Kiemelte, hogy minden illetékes szolgálatot bevontak a járvány megfékezésébe: a tegnapi ülésen arról is hoztak határozatot, hogy a büntetéseket megszigorítják annak érdekében, hogy minél gyorsabban megakadályozzák a járvány terjedését. „Egyes állattartóknál már nem először jelenik meg a sertéspestis, ami a megfelelő védőintézkedések mellőzésére utal: ők szigorúbb büntetést kapnak, és némelyiküknek tartósan megvonhatják az állattartási engedélyét is” – részletezte a miniszter a határozatot. Hangsúlyozta, hogy a vírus az emberre nem veszélyes, ugyanakkor a betegség terjedésének fő okozói sok esetben maguk az emberek, akik nem tartják be a járványvédelmi előírásokat.
A miniszter hozzátette, azokat is szigorúan büntetik, akik a jelen helyzetben nem tartják tiszteletben az erdőlátogatás tilalmát. A vargánya szedése és a fagyűjtés is tilos – nyomatékosította a miniszter. Hozzátette, az óvintézkedések mellett a vaddisznóállományt is megritkítják az országban.
Mint ismeretes, a Ruma községben található Herkócán (Hrtkovci), a Mistral komerc családi gazdaságban július 8-án, szerdán kezdődött meg annak a 11 ezer állatnak a leölése, amely megfertőződött az afrikai sertéspestissel. Az intézkedéssel kapcsolatosan akkor a mezőgazdasági miniszter emlékeztetett arra, hogy a járvány terjedésének megakadályozására az egyetlen hatékony módszer a biztonsági intézkedések következetes alkalmazása.
NINCS GYÓGYMÓD, HATALMAS A KÁR
A humánus eutanázia az egyik legnehezebb, ugyanakkor a szakma által ismert egyetlen módja annak, hogy a sertéspetis terjedését megfékezzék az illetékes szervek – hangsúlyozta a herkócai esettel kapcsolatban Dragan Glamočić. Kiemelte, hogy a történteket figyelmeztetésként, nem szenzációként közölték a nyilvánossággal: a 11 ezer sertés leölése kegyetlen tett, ugyanakkor az egyetlen útja annak, hogy a járvány ne terjedjen tovább úgy Szerbia más területeire, mint Európa országaiba is.
A miniszter a tett szörnyű jellege mellett hangsúlyozta annak gazdasági vetületét is: a leölt állatállomány pillanatnyi értéke több mint 1,5 millió euró, de tekintve, hogy 1132 anyaállatot is kénytelenek voltak elpusztítani az illetékesek, a kár ennél sokkal nagyobb – mondta. Hozzátette, ez bizonyítja, hogy az elővigyázatosság nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem az egyetlen módja annak, hogy közös felelősségvállalással megőrizzük Szerbia sertésállományát.
A tett szörnyűségét Jasminko Ristović, a Mistral komerc gazdaság tulajdonosa is megerősítette: sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy állattartóként számára ez volt a legnehezebb pillanat életében. „Évekig építettük a gazdaságot, fektettünk a termelésbe és törekedtünk arra, hogy az állataink védelmében minden előírást betartsunk, a vírus mégis elért bennünket” – mondta a gazda. Megerősítette, hogy az illetékesek vizsgálják, hogyan üthette fel a fejét a járvány a gazdaságban. „Üzenem a kollégáknak: egy pillanatig se gondolják, hogy mindez velük nem történhet meg” – mondta az elkeseredett termelő. Majd nyomatékosította: a biovédelem nem formalitás. „Ha a mi szerencsétlenségünket látva bárki megerősíti az óvintézkedéseket ezen betegség ellen, akkor legalább valami jó is származik a történtekből” – zárta nyilatkozatát a herkócai gazda.
JELENTENI KELL A GYANÚS TÜNETEKET!
Az illetékesek már a járvány megjelenésének első napján a legmagasabb szintre emelték az országos állategészségügyi szolgálat munkáját, de a védekezésbe más állami szervek is bekapcsolódtak annak érdekében, hogy megakadályozzák az állatok és állati termékek illegális forgalmazását, és a lehető leghatékonyabban visszaszorítsák a betegség terjedését.
Ljiljana Ivanjac, az Állategészségügyi Igazgatóság munkatársa sajtónyilatkozataiban folyamatosan figyelmeztet arra, hogy a vírus könnyen terjed: az emberek a cipőjükön, ruházatukon, az állati takarmány szállítására használt járművekkel, valamint a házi és vaddisznók közvetlen érintkezésével is továbbadhatják. Az illetékes szervek arra kérték a sertéstartókat, hogy az állatokat zárt ólakban tartsák, és minden betegségre utaló gyanút azonnal jelentsenek az állatorvosi szolgálatnak. A fogyasztókat viszont arra szólították fel, hogy bár a betegség nem jelent veszélyt az emberek egészségére, a húst kizárólag nyilvántartott, hivatalosan ellenőrzött üzletekben vásárolják.
A július 9-én nyilvánosságra hozott adatok szerint az afrikai sertéspestist 496 gazdaságban, 18 önkormányzat területén és 8 közigazgatási körzetben mutatták ki. A fertőzött gazdaságokban 1015 sertés elhullott, további 10.515 állatot pedig leöltek.
Az elmúlt két hónapban a mácsvai, a szerémségi és a belgrádi körzetben több mint 10 ezer állatot öltek le a kisebb gazdaságokban a sertéspestis gyanúja vagy jelenléte miatt. Az érintett gazdáknak 24,9 millió dinár értékű kártérítést fizetett ki az állam – állt az illetékes tárca közleményében.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
