A termelési költségekhez viszonyítva soha nem volt még olyan alacsony az elsődleges mezőgazdasági termékek ára, mint az idén – állítják a szakemberek, akik szerint a problémát magasabb állami támogatásokkal lehetne megoldani, és azzal, hogy a termelők a tárolók és a feldolgozók társtulajdonosaivá válnak.
Milan Prostran agrárközgazdász a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában emlékeztetett: voltak idők, amikor az állam beleavatkozott az árak alakulásába, és garantált árat vagy meghatározott árintervallumot biztosított a termelők érdekében. Ezt a hozzáállást azonban a liberalizációval elhagyták, nemcsak Szerbiában, de Európa-szerte is – mutatott rá arra a szakértő, hogy ma már a nemzetközi piac diktálja a termények felvásárlási árát.
Egyebek között a szerbiai piac is teljesen nyitott a behozatalra, és ebben a helyzetben a hazai termelők nehezen válnak versenyképessé az Európai Unióban lévő konkurenciával – mutatott rá a probléma lényegére Milan Prostran.
Majd hangsúlyozta: „mivel Szerbia az uniós partnerség mellett döntött, ezért a gazdákat is úgy kellene támogatnia az országnak, ahogyan azt teszik az Unióban”.
A számítások ugyanis a gazdák elégedetlenségét támasztják alá: a Vajdasági Földműves-szövetkezetek Szövetségének felmérése szerint a búza legalacsonyabb ára az idén 27 dinár kellene hogy legyen. Ezzel szemben a termény kilogrammjáért 20–21 dinárt kínálnak a felvásárlók: a búza kilogrammjáért tíz évvel ezelőtt adtak ennyit a gazdáknak – mutatott rá az agrárközgazdász. A termelési költségek alatt levő felvásárlási árak tekintetében kiemelte a málnát is, amiért tavaly több mint 600 dinárt fizettek a feldolgozók, az idén viszont legfeljebb 400 dinárt hajlandóak adni kilogrammjáért. A meggy esetében sem jobb a helyzet: az idén annyiba kerül az első osztályú termés, mint amennyi tavaly az általános felvásárlási ár volt, azaz 120 dinár. Az árak zuhanása szinte kivétel nélkül minden elsődleges mezőgazdasági terményre érvényes: kilogrammonként átlagosan 50 dinárral kevesebbet ajánlanak a termelőknek a felvásárlók, mint tavaly – sorolta az adatokat a szakember.
Az agrárközgazdász kitért a hús árának alakulására is: az élő disznó kilogrammjáért 180 dinárt kérnek el, a feldolgozott hús legalacsonyabb ára viszont 250 dinár. Sok állattenyésztő azonban még vesztességgel is eladná a teheneit, mivel a tejfeldolgozók csak 30–60 dinárt fizetnek literenként a nyers tejért – sorolta Milan Prostran.
Hangsúlyozta: sok kritikát kap amiatt, hogy a szubvenciók emelését szorgalmazza. Az illetékesek ugyanis kiemelik, hogy a mezőgazdaság állami támogatása soha nem volt magasabb, mint az idén, amikor az összköltségvetés 7,1 százalékát erre a célra fordították. Milan Prostran erre azzal az adattal válaszolt, miszerint az Európai Unióban a költségvetés 44 százalékát teszik ki a mezőgazdasági támogatások, amelyet az utolsó költségvetés-módosításkor 39 százalékra csökkentettek. Még ez az arány is toronymagasan feljebb van a szerbiai állami ráfordításnál – mutatott rá az agrárközgazdász. Hozzátette: Szerbiának nyilván nincs akkora pénzügyi ereje, mint az Európai Uniónak, de amennyiben tagállammá kíván válni, akkor lassan összhangba kellene hozni a támogatások mértékét is az uniós példákkal. A mezőgazdaságra szánt eszközöknek az elkövetkező tíz évben el kellene érniük az összköltségvetés 20–25 százalékát – állította az agrárközgazdász.
Kollégája, Miladin Ševarlić professzor viszont az államot teszi felelőssé azért, hogy eladta a gabonafélék és gyümölcs tárolására alkalmas kapacitásokat. A nyersanyag árát viszont az importőrök tornázták fel, ahogyan a kereskedők is kihasználják a nemzetközi piaci mozgásokat a drágulások indoklására. Mindez az államnak is megfelel, hisz több adót fizettethet meg a termelőkkel – mondta az agrárközgazdász, aki szerint a megoldást az jelentené, ha a termelők társtulajdonosokká válnának a tárolóknál és a feldolgozóknál.
A professzor arra is figyelmeztetett, hogy az immár évek óta alacsonyan levő árak máris formálják az ország mezőgazdaságának jövőjét: a belgrádi Mezőgazdasági Karon ugyanis mindössze 270 hallgató választotta az ágazatot, amelyre egyébként 800 helyet biztosítottak a fiataloknak. A mezőgazdasági szakközépiskolákban pedig sokszor egy kéz ujjain meg lehet számolni az érdeklődő tanulók számát – mutatott rá arra a professzor, hogy a fiatalok nem látnak jövőt a mezőgazdaságban.
Nyitókép: MTI
