Az állam nem határozhatja meg a búza árát – reagált a termelők elégedetlenségére Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter. Kiemelte, hogy idén rendkívül jó a hozam. Hektáronként átlagosan 6 tonna búzaterméssel lehet számolni: egyes területeken ugyanis a hozam elérheti hektáronként a 10-12 tonnát is, máshol viszont csupán 3,5 tonnás betakarításról számolnak be a gazdák. Ami viszont nagyobb problémát jelent a termelők számára, az a kilogrammonkénti 19-20 dináros felvásárlási ár, amellyel egyáltalán nem elégedettek.
Ezzel kapcsolatban a miniszter kiemelte: az államvezetés nem határozhatja meg a tőzsdei termékek árát. A búza, a kukorica és az árpa árát a globális piac alakítja, amelyen az olyan nagy termelők határozzák meg az irányárakat, mint Oroszország és Ukrajna, valamint egyes észak- és dél-amerikai országok – magyarázta a tárcavezető a Szerbiai RTV vendégeként.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szerbiai termelőknek lehetőségük van tárolni a gabonát a silókban, amennyiben úgy mérik fel, hogy a későbbiek folyamán emelkedhet a búza felvásárlási ára. Emellett az ország folyamatosan növeli a hozzáadott értékű termékek kivitelét is: az elmúlt 5 évben a feldolgozott élelmiszerek kivitele 28-ról 42 százalékra emelkedett – mondta Dragan Glamočić. Hozzátette: az államvezetés a jövőben is jelentős eszközöket fektet az élelmiszeripar fejlesztésébe, mert ezzel hosszú távon erősíti meg a termelők helyzetét.
TÍZÉVES REKORD A GYÜMÖLCSTERMESZTÉSBEN
A miniszter kitért a gyümölcstermesztésre is: az eddig beérkezett visszajelzések szerint ugyanis az elmúlt 10 év legjobb termését szüretelhetik idén a termelők. „Nem emlékszem olyan évre, amikor szinte minden fajta gyümölcs ilyen jól termett volna, még a sárgabarackot is beleértve, amely a legtöbbször alulmarad a hozam tekintetében” – mondta a mezőgazdasági tárca első embere.
Ugyanakkor kitért azokra a problémákra is, amelyekkel a rekordtermések idején küzdenek a gazdák. Szerbiában a tárolással nincs gond, van elegendő kapacitás, sokkal inkább az árzuhanás az, ami rosszul érinti a termelőket – mondta a tárcavezető. „Egyszerűen létezhetetlen az, hogy egyszerre legyen rekordtermés és rekordár” – mutatott rá annak az általános alapelvnek az érvényesülésére a tárcavezető, amely szerint a kisebb termésmennyiség növeli, a nagyobb hozam pedig csökkenti az árakat.
Kiemelte, hogy ilyenkor a fennmaradt, friss gyümölcsként nem értékesített terményekből érdemes lekvárokat, szörpöket, pálinkát és más termékeket készíteni: az állam épp az ilyen befektetések megvalósítását támogatja – emlékeztetett a feldolgozóipar fejlesztésére irányuló pályázatokra a miniszter.
A MÁLNA ÁRA A RÉGIÓ LEGMAGASABBJAI KÖZÖTT
A málnatermeléssel kapcsolatban Dragan Glamočić kiemelte, hogy a minisztérium folyamatosan párbeszédet folytat termesztőkkel, és hogy az elmúlt időszakban jelentősen javult a kommunikáció a tárca és a termelők között. „A málnatermesztők nem várják el az államvezetéstől, hogy meghatározza az árakat, mert tisztában vannak azzal, hogy azokat a piac formálja: azt viszont joggal várják el, hogy rendezett viszonyokat biztosítson és garantálja a szabályok tiszteletben tartását” – mondta a miniszter.
Az értékesítésről elmondta, hogy a málna felvásárlási ára Szerbiában kilogrammonként 400-450 dinár, ami a magasabb árak közé sorolható a régióban. A szerbiai málna valóban minőséges, és ezért is érheti el ezt az árat – magyarázta a tárcavezető, aki szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kivonhatjuk magunkat a nemzetközi piaci mozgások alól.
Az ellenőrzésekről kiemelte, hogy egyes régiókban jelentős különbségeket fedeztek fel a bejelentett, és a valóban termesztésre használt területek tekintetében. Felhívta a málnatermesztők figyelmét arra, hogy az elkövetkező hetekben maguk frissítsék az adataikat a gazdaságok adatbázisában. A felügyelők ugyanis járják majd a terepet, és akik nem hozzák összhangba a regisztrált adatokat a valós helyzettel, azok kockáztatják, hogy passzív státuszba kerüljön a gazdaságuk, amivel az állami támogatásokra is elvesztik a jogosultságot – figyelmeztette a málnatermesztőket a miniszter.
Ugyanakkor bejelentette, hogy a jégvédelemre irányuló befektetéseket továbbra is támogatja az állam, de mérlegelik azt is, hogy ismét kiírják a mély kutak fúrására vonatkozó pályázatokat is.
HOSSZÚ TÁVÚ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA KELL
A tárcavezető ismét hangsúlyozta, hogy idén jelentősen felgyorsították a szubvenciók kifizetését: ugyanazon a dátumon a tavalyi évben összesen 49 milliárd dinárt folyósított a tárca a gazdáknak, idén már 77 milliárd dinárt utalt át a termelőknek. A minisztérium tiszteletben tartja a kifizetések időzítését előrelátó naptári ütemtervet: ez alapján jelenleg a hízók után járó támogatásokat folyósítják az állattenyésztőknek, ugyanakkor új közfelhívásokat készítenek elő a befektetések támogatására – ismertette a tárca tevékenységét a miniszter.
A kérdésre, hogy mennyire készült fel a hazai mezőgazdasági termelés a mind kifejezettebben extrém klímaváltozásra, Dragan Glamočić kiemelte: az öntözés nem univerzális megoldás. A kukoricánál például a beporzás idején a hőség olyan károkat okozhat, amelyet az öntözés nem hozhat helyre – mutatott rá a tárcavezető, aki hosszú távú megoldásként a fejlődési stratégiát említette. Ezzel kapcsolatban kiemelte a célt, mi szerint fokozatosan kell átállni a közvetlen támogatásokról olyan befektetésekre, amelyek hozzáadott értéket biztosítanak a termelőknek. Ilyen tekintetben a legnagyobb lehetőség a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, az állattenyésztésben és az élelmiszeriparban rejlik – mondta a miniszter, aki újra aláhúzta a feldolgozóipar fejlesztésnek jelentőségét.
Nyitókép: MTI
