Az idén jó búza-, cseresznye-, sárgabarack- és málnatermés várható, de ez mégsem jelenti azt, hogy jól járnak a termesztők, mert a felvásárlási árakra több tényező, a nemzetközi piaci helyzet, a termés minősége és a kereslet is hatással van – mondta Zoran Rajić, a mezőgazdasági minisztérium tanácsadója. A Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora a Szerbiai RTV vendégeként kiemelte: az elmúlt időszakban a szállítmányozás terén igencsak nagy gondok merültek fel a globális válság miatt, és ez is jelentősen alakítja a termények értékesítését.
A professzor példaként a búzát hozta fel, amelynél az idei termés rendkívül minőséges, a termelők mégsem számíthatnak árnövekedésre. Az árak az év elejétől májusig emelkedtek, az elmúlt hetekben viszont folyamatosan csökkennek. A hazai tartalékok szinte teljesen kiürültek, hiszen az előző két hónapban Szerbia 1,2 millió tonna búzát szállított külföldre. A kivitelt illetően a montenegrói piaci helyzet érinti legjobban Szerbiát, ahol jelentősen lecsökkent a búza felvásárlási ára – mondta a minisztérium tanácsadója. Kiemelte, hogy bár az idén világszinten lecsökkent a búzatermelés, a kenyérgabona-tartalékok viszont növekedtek, és ez csökkenti a keresletet. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár Szerbiának a búzára hagyományos vásárlói vannak a régióban, és Olaszországnak is szállítunk búzát, a piaci versenyképességet megnehezítheti, hogy bejelentették: Oroszország az afrikai országok támogatójaként ingyenesen biztosít búzát az ott lakóknak.
A cseresznyére viszont éppen a búzára jellemzőkkel ellentétes tendencia érvényes: mennyiségben jelentősen több termett, mint tavaly, ám minőségben elmarad a tavalyi terméstől. Tavaly a konkurens országokban kimondottan rossz volt a termés, az idén azonban ez nem jellemző, ami szintén kihat a termény árára – mondta Zoran Rajić. Hangsúlyozta, hogy térségünkben a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen több meggy is termett, így a hazai piacon kisebb a kereslet a cseresznye iránt – mutatott rá az árak alakulásának összetettségére a szakember.
Hozzátette: a feldolgozók készen állnak az új termés fogadására, az átvételi ár azonban elsősorban a minőségtől függ.
A szakember szerint a málna jelenleg érvényes, 400–500 dináros felvásárlási ára viszont jó. A számítások szerint a költségek kilogrammonként 2,5 eurót tesznek ki, így nem jelentős, de kielégítő jövedelemre tehetnek szert a málnatermesztők. A hosszú távra tervező termelőknek a professzor javasolta, hogy a haszon egy részét fektessék vissza az ültetvényekbe. Újságírói kérdésre a minisztérium tanácsadója elmondta, hogy a málnaültetvények rendkívüli ellenőrzéséről szóló bejelentéseket indokoltnak tekinti, hiszen a termelőknek korábban adtak elegendő időt arra, hogy kijavítsák az esetleges szabálytalanságokat.
„Jelenleg a legfontosabb, hogy a szerbiai mezőgazdászok elégedettek legyenek, és az ország megőrizze az agráriumban elért külkereskedelmi egyensúlyt” – összegezte a professzor, aki szerint az elsődleges cél az, hogy a gazdák az évek óta tartó bizonytalanságot követően most elfogadható jövedelemre tegyenek szert.
Nyitókép: Az idén kielégítő jövedelemre tehetnek szert a málnatermesztők (Fotó: Pixabay)
