Az első betakarítási eredmények jó minőségű búzát és átlag feletti termést ígérnek. A nagyobb termelők szerint egy ilyen évben a hektáronkénti 7 tonna alatti hozam már csalódást jelentene. Ennek ellenére az új termésre kínált felvásárlási ár alacsony: jelenleg kilogrammonként 19–20 dinárt kínálnak.
Jelena Nestorov, a Vajdasági Szövetkezeti Szövetség elnöke a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a 19 dináros előlegár mellett csak akkor lehet nyereséges a búzatermesztés, ha hektáronként legalább 8 tonnás termést takarítanak be. A szövetség számításai szerint a búza önköltségi ára kilogrammonként 27 dinár. Vagyis a szerbiai termelőknek legalább ezen az áron kellene értékesíteniük a kenyérgabonát ahhoz, hogy nyereséget érjenek el.
– Az idei búzatermés előállításához szükséges valamennyi költséget figyelembe véve egy hektár megművelése 148.639 dinárba került – mondta.
Ez az összeg tartalmazza a termesztéshez szükséges valamennyi gépi művelet és inputanyag költségét. Az 5,5 tonnás hektáronkénti átlagterméssel számolva az önköltség kilogrammonként 27 dinár. A jelenlegi, 19 dináros felvásárlási ár mellett csak a hektáronkénti 8 tonnát elérő termés biztosítana nyereséget a gazdálkodóknak – fejtette ki Nestorov.
Arra a kérdésre, hogy az állami tartalékok intervenciós felvásárlása emelhetné-e a búza árát, Nestorov azt válaszolta: a Vajdasági Szövetkezeti Szövetség ezt minden évben kezdeményezi.
– Azt tapasztaljuk, hogy az Árutartalékok Igazgatósága túl lassan és késve reagál. A piacon hatalmas mennyiségű búza jelenik meg, miközben az igazgatóság csak viszonylag kis tételeket vásárol fel. Ezek a mennyiségek jelenleg nem képesek befolyásolni a piaci árat. Az időzítés is kulcsfontosságú: az intervenciós felvásárlásnak még az aratás előtt kellene megtörténnie, ehelyett rendszerint csak akkor kezdenek róla beszélni, amikor a betakarítás már megkezdődött – fogalmazott Nestorov.
A Vajdasági Szövetkezeti Szövetség jogi bizottsága a hét közepén azt javasolta a mezőgazdasági minisztériumnak, hogy biztosítson rövid lejáratú, kamatmentes hiteleket a gazdálkodóknak.
– Az új búzatermés alacsony felvásárlási ára miatt a termelők rendkívül nehéz pénzügyi helyzetben vannak. Az aratásból származó bevételre várnak, ugyanakkor a jelenlegi árakon nem éri meg értékesíteniük a búzát. Ezért azt javasoljuk, hogy azok a gazdálkodók, akik az e-Agrar rendszerben búzatermesztőként vannak nyilvántartva, legalább három hónapos, kamatmentes, rövid lejáratú hitelhez jussanak. Ez segíthetne a gazdálkodóknak átvészelni a jelenlegi időszakot, ugyanakkor továbbra sincs hivatalos adat arról, mennyi tavalyi búza maradt eladatlan. Az illetékes intézményeknek nyilvánosságra kellene hozniuk ezeket az adatokat. Ha pontos információk állnának rendelkezésre a készletekről, sokkal könnyebb lenne megfelelő agrárpolitikai döntéseket hozni, és a gazdálkodók, valamint a szövetkezetek is biztosabban tervezhetnék a következő termelési szezont – fejtette ki Nestorov.
A Vajdasági Szövetkezeti Szövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a búza felvásárlási ára évek óta alig emelkedett, miközben a termelési költségek, különösen az inputanyagok árai, egyes esetekben megduplázódtak.
– Ezt elsősorban a kedvezőtlen geopolitikai folyamatok okozzák, amelyek egész Európa mezőgazdaságát érintik. Ma Európában olyan piac működik, amely sem a szántóföldi növények, sem más mezőgazdasági termékek – például a tej – esetében nem működik megfelelően. Úgy tűnik, a fogyasztói árak alacsonyan tartása elsőbbséget élvez, miközben a termelők védelme háttérbe szorul. Ennek következtében sok gazdálkodó önköltségi ár alatt kénytelen értékesíteni a terményeit, ami hosszabb távon a termelés feladásához vezethet – fogalmazott Nestorov.
Ugyanakkor pozitív fejleménynek nevezte, hogy Vajdaságban egyes felvásárlók már minőség szerint osztályozzák a búzát, és ennek megfelelő árat fizetnek érte.
Rámutatott arra, hogy Szerbia legfontosabb külföldi búzavásárlója Olaszország, ahol kiemelten fontos a jó minőségű búza.
Nyitókép: Ótos András felvétele
