A szakértők egyetértenek abban, hogy a méhészet az egyik legkomolyabb mezőgazdasági ágazat, amelynek szerepe messze túlmutat a méztermelésen. A méhészet legnagyobb haszna a beporzás biztosítása, amelynek gazdasági értéke körülbelül 566 millió euróra tehető – nyilatkozta a Szerbiai Rádió és Televíziónak Rodoljub Živadinović, a Szerbiai Méhészszervezetek Szövetségének elnöke.
Rámutatott arra, hogy az importált hamisítványok veszélyeztetik a hazai méhészek fennmaradását.
– A méhészeti ágazat legnagyobb problémája a hamisított termékek jelenléte, amelyek annyira lenyomták az igazi méz árát, hogy sokan felhagynak a méhészettel. A méz típusától függően a méhészek gyakran még a termelési költségeket sem tudják fedezni. Tegnapelőttig az akácméz felvásárlási ára nagyjából a termelési árral volt azonos, ami körülbelül 4,5 euró. Szerbiában a méz legalacsonyabb termelési ára kilogrammonként 3,5 euró, de ez nagyon egyéni. Számításaink szerint 2011-től 2023 végéig a méztermelés ára 43 százalékkal nőtt. Most újabb, 12 százalékos áremelkedés történt, mivel minden drágul indokolatlanul, mindenki kihasználja az alkalmat, miközben a felvásárlási ár változatlan marad – fejtette ki Živadinović.
A szakember arra figyelmeztetett, hogy a hazai hamisítványok mellett a piacot most már az importált termékek is elárasztják, amelyek ára kilogrammonként körülbelül 1,2 euró.
– Ez akár ötször kevesebb, mint a termelési ár. Nemzetközi hamisítókról van szó, az úgynevezett méhészeti maffiáról. Néhány évvel ezelőtt vegyészeket alkalmaztak, hogy megkerüljék a legkorszerűbb hamisítvány-ellenőrzési módszereket. Az Európai Unió szintjén azon dolgozunk, hogy megoldást találjunk a problémára. Örömmel tölt el, hogy az EU létrehozott egy munkacsoportot, amelynek még az év végéig ki kell dolgoznia egy módszert a méz vizsgálatára, amellyel akár 100 százalékos biztonsággal meg lehetne állapítani, hogy a méz eredeti-e. Ez ma egyáltalán nem könnyű feladat, és csak akkor lehet megállapítani, ha az összes létező különleges elemzést elvégzik. Reménykedhetnek abban, hogy a hamisító valamely ponton figyelmetlenséget követett el – fogalmazott Živadinović.
Rámutatott arra, hogy Szerbiának volt egy élelmiszer-ellenőrző laboratóriuma, amely kiválóan megállapította a méz eredetiségét, de sajnos már nem működik.
– A laboratórium a működése kezdetén mindössze néhány nap alatt mintegy 200 tonna hamisított mézet állított meg a határon. A laboratórium bezárását sokan bizonyos személyek félelmével magyarázzák. Úgy gondolom, hogy nem annyira a hamisított méz felfedezésétől tartottak, hanem inkább a hamisított pálinka és bor estleges felfedezésétől. Minden bizonnyal ez az aggodalom vezetett a labor korai bezárásához – zárta gondolatait a szakértő.
Nyitókép: Ótos András felvétele
