Nem mennek könnyen a tárgyalások a magyarországi MOL-lal sem a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz részesedésének átvételéről – jelentette be Aleksandar Vučić államfő. Reményét fejezte ki, hogy minden rendben lesz, és megszületik a megállapodás.
Vučić a minap Abu-Dzabiban bejelentette, hogy a NIS-ben meglévő orosz részesedés átvételébe Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek is bekapcsolódik.
Jelenleg azt várják, hogy az érintett felek elküldjék a jövőbeli megállapodás kötelező érvényű elemeit tartalmazó dokumentumokat az Egyesült Államok Pénzügymisztériumának Vagyonellenőrzési Hivatalához (OFAC).
– A január 23-áig érvényes operatív engedély meghosszabbítása a teljes dokumentáció benyújtásához kötött. Úgy gondolom, nem vagyunk messze egy lehetséges megoldástól. Szerbia számára rendkívül fontos a NIS ügyének mihamarabbi rendezése. Amikor benyújtják a kötelező érvényű szerződéses feltételeket, akkor világossá válik, milyen irányba halad az ügy. A végleges szerződés februárra vagy márciusra készülhet el – fejtette ki Vučić.
Tomislav Mićović, a Szerbiai Kőolajvállalatok Szövetségének főtitkára a Szerbiai Rádió és Televíziónak elmondta, hogy Szerbiában a kőolajellátás stabil, ám az ilyen helyzet nem garantálja a hosszú távú biztonságot.
– Szerbia nem teljesen ellenálló a lehetséges ellátási zavarokkal szemben, főleg a regionális és globális kontextusokban. A jelenlegi készletek lehetővé teszik az országnak, hogy bizonyos ideig kibírjon bármilyen zavar esetén. Szerbia az elmúlt év során kifejlesztett egy alternatív ellátási rendszert, figyelembe véve annak a lehetőségét, hogy az olajfinomító leállhat. A rendszer lehetővé teszi a piac stabil ellátását az import és a készlet révén. Jelenleg minden a terv szerint halad, ami azt jelenti, hogy az importált mennyiségek megfelelnek a terveknek. A piac teljes mértékben ellátott – fejtette ki Mićović.
A szakember kiemelte, hogy a nyersolaj ára a közelmúltban ismét emelkedett, de a növekedés rövid ideig tartott. Az olajár egy hordóért 60 dollárról 67 dollárra nőtt, de már másnap 4 százalékos csökkenés következett be. A 2022-es év óta, amikor a nyersolaj ára 127 dollárra ugrott hordónként, a növekedés nagyrészt pszichológiai tényezőknek volt köszönhető. Azóta a piac megtanulta, hogy ne reagáljon drámaian minden geopolitikai konfliktus bejelentésére. Ma már minden globális konfliktusra nem reagálnak olyan módon, mint korábban. Az iráni exportkapacitások például nem voltak veszélyeztetve sem az izraeli–palesztin háború idején, sem az iráni energetikai létesítmények elleni támadások során.
Mićović ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a jövőbeli globális zavarok bizonytalansága, valamint a nyersolajpiac trendjei miatt.
– A kereslet folyamatos növekedése, amely a következő években is folytatódik, nem lesz megfelelően kísérve az OPEC-tagországok termelésnövelésével. Ezek az országok, bár korábban a termelés növelését ígérték, nem fogják tudni kielégíteni a növekvő keresletet. Az OPEC úgy döntött, hogy nem növeli az olajtermelést, és ez a következő években áremelkedéshez vezethet. A 2026-os előrejelzések szerint az olajszármazékok árai ismét emelkedni fognak, mivel a keresletet nem kíséri a kínálat növekedése – fogalmazott Mićović.
Összegzésként hozzátette, hogy bár nem számít jelentős olajárváltozásokra a következő hónapokban, a téli időszak és a csökkenő gazdasági aktivitás nem lesz nagy hatással a piacra.
Hangsúlyozta, hogy a világméretű konfliktusok, vagy a váratlan geopolitikai fejlemények mindig komoly változásokat okozhatnak a piacon.
– Az üzemanyagárak a kutakon csökkenőben voltak, de mint látjuk, a világban sok tényező befolyásolja a végső árakat. Napról napra szükséges a helyzet nyomon követése és értékelése – zárta szavait Mićović.
Nyitókép: Dávid Csilla felvétele
