Február 27-én megnyitják a teherforgalom előtt a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszát, a tesztüzem már megkezdődött – jelentette be Lázár János magyar építési és közlekedési miniszter a Közlekedésinfón hétfőn Budapesten. Mint mondta, a vasúti pálya teherforgalmi kihasználása 100 százalékos lesz. A személyforgalmat február végén vagy március elején szeretnék megindítani, ez attól függ, hogy az általa elrendelt biztonsági felülvizsgálat mikor fejeződik be – közölte a miniszter.
Hozzátette: a budapesti Keleti pályaudvarról kétóránként indulnak majd a járatok, naponta három pár vonatot garantál a magyar és hármat a szerb államvasút. A Budapest–Belgrád vasúti pálya a budapesti elővárosok közlekedését is jelentősen javítja, ami nagy előrelépés az ingázóknak.
Tegnap már Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebook-oldalára feltöltött videónyilatkozatában arról számolt be, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonalon a Soroksár–Kelebia vonalszakasz teljes hosszában megkezdődött a biztosítóberendezések sötétüzeme.
A magyarországi szakaszon „az infrastruktúra már elkészült: a váltók, az épületek, a peronok, a felsővezeték már áll, és most már a sötétüzemi próbáknál tartunk” – közölte Hegyi Zsolt. „Ez azt jelenti, hogy most hús-vér vasúti járművekkel próbáljuk ki, hogy valóban minden úgy valósult-e meg, ahogy azt eredetileg terveztük” – tette hozzá.
Hegyi Zsolt a videóban a megvalósult infrastruktúra részeként bemutatta a Kiskunhalason felépített irányítóközpontot, ahol mint fogalmazott, három kitűnő kollégájuk irányítja a vonatok forgalmát Budapesttől a kelebiai határig. Úgy folytatta: innen kezelik és ellenőrzik a váltókat és jelzőket, meg tudják figyelni a sorompók állapotát, kameraképeken látják, mi történik az állomásokon, és innen működik a központi utastájékoztatás is.
Ha minden rendben folyik és a vonatok menetrend szerint közlekednek, a kollégáknak szerencsére nincsen sok beavatkozási feladatuk, a berendezés ilyenkor magától irányítja a vonatokat Budapest és Kelebia között – ismertette, majd hozzáfűzte, hogy „egy huszonegyedik századi vasútvonal irányítása egy ilyen korszerű központban zajlik, de a gépek persze nem tudják a vasutas kollégák tudását nélkülözni, akik már itt vannak, és a nap huszonnégy órájában irányítják a vasútvonal forgalmát”.
