Nagy tüntetést tartott majdnem tízezer gazda december 18-án Brüsszelben. Traktorokkal is jöttek, de a többség más járművel érkezett a városba uniós országokból. Kisebb csoportok a rendőrökkel is összecsaptak a helyszínen.
Ám az akciónak nem ez volt a célja. A tömeg azért gyűlt össze, hogy tiltakozzon az EU következő hétéves költségvetési tervezete és a mezőgazdaságot érintő uniós intézkedések ellen, mert szerintük a döntéshozók stratégiai hibákat is elkövettek, s ezzel károkat okoztak az ágazatnak, és veszélybe sodorták a közös agrárpolitikát (CAP).
A tüntetés résztvevői felszólították az uniós illetékeseket, hogy a mezőgazdaság számára kedvező és hasznos intézkedéseket foganatosítsanak.
A követeléseik között szerepelt a tisztességes és átlátható kereskedelmi szabályok bevezetése, a bürokrácia megnyirbálása, a szabályozás egyszerűsítése, a kiszámítható jogi környezet biztosítása és a CAP megfelelő finanszírozása 2028-tól, az EU új, hétéves költségvetési időszakában (MFF).
A már júliusban ismertetett, de még hosszú ideig vita tárgyát képező javaslat szerint az Európai Bizottság (EB) csaknem 2000 milliárd euróból gazdálkodna 2028-tól 2034 végéig. A közös uniós kasszában ekkora összeg állna rendelkezésre (a tagállami befizetésekből és adóbevételekből).
A pénz zöme – évenként meghatározott mennyiségben – a társállamokhoz kerül vissza, támogatások formájában. De már az új szabályok, előírások alapján.
A változtatás a közös agrárpolitikai kifizetésekre is vonatkozik. Az EU eddig óriási összegeket különített el a tagállamok mezőgazdaságának mind a hétéves, mind az azon belül meghatározott éves költségvetésében.
A 2028-tól érvényes új rendszer értelmében (2034 végéig) összesen 865 milliárd euró jutna a mezőgazdasági, vidékfejlesztési, halászati és a (fejletlenebb régiók felzárkóztatására, fejlesztésére szánt úgynevezett) kohéziós támogatásokra, továbbá a határellenőrzésre, valamint a szociális-, menekült- és biztonságpolitikára.
Brüsszel azt állítja, hogy (az újításnak hála) szélesebb körű és bőségesebb támogatást kaphat a mezőgazdaság, illetve a gazdatársadalom.
Az érintettek és néhány kormány kétségbe vonja ezt, s korrekciót követelnek. Azzal érvelnek egyebek mellett, hogy új MFF-tervezet összesen csak 302 milliárd eurót szán az agrártámogatásokra, a 2027 végéig érvényes jelenlegi hétéves költségvetésben szereplő 386,6 milliárd euró helyett. Ezt jelentős (a jelenlegihez képest bő 20 százalékos) csökkenésnek és megengedhetetlen támogatásmegvonásnak tartják. A bírálatok között az is elhangzott, hogy az infláció miatt évekkel később akár a felére zsugorodhat az agrártámogatások reálértéke.
A gazdák egyre elégedetlenebbek emiatt, s elszántan tiltakoznak. Már több tüntetésen fejezték ki elégedetlenségüket (2025 júliusa óta) a kilátásába helyezett változtatások miatt.
Sokan közülük egyéb okokból is Brüsszelbe mentek december 18-án. Elsősorban azért, hogy tiltakozzanak az EU és az Argentínát, Bolíviát, Brazíliát, Paraguayt és Uruguayt tömörítő dél-amerikai közös piac (Mercosur) közötti szabadkereskedelmi egyezmény ellen, amelyet eredetileg 2025. december 20-án terveztek aláírni az érdekeltek, ám erre végül nem került sor.
Az Európai Bizottság 2024 végén kötött politikai megállapodást (25 év tárgyalás után) egy szabadkereskedelmi és partnerségi egyezményről a Mercosurral, amelyhez a hagyományosan nagy agrárexportőr országok tartoznak. Ursula von der Leyen EB-elnök akkor úgy ítélte meg, hogy az egyezség mindkét félnek győzelem. Kaja Kallas, az EU „külügyminisztere” pedig történelminek nevezte az egyezséget, amivel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete jön majd létre, ahol összesen csaknem 735 millióan élnek.
A két félnek néhány héttel azután sikerült megállapodni, hogy Donald Trumpot ismét az Egyesült Államok elnökévé választották. Trump már előzőleg azt ígérte (és azóta meg is tette), hogy büntetővámokkal sújtja a hazájába érkező importtermékek zömét.
Ám az EU és a Mercosur ennek az ellenkezőjére vállalkozna: a kettejük közti kereskedelemben sok esetben eltörölnék, vagy jelentősen csökkenték a vámokat. Részben ennek is köszönhetően mindketten jobban hozzáférhetnek a másik piacához, s ezáltal felélénkülhet az egymással folytatott áruforgalom. A támogatók azzal is érvelnek, hogy az övezet ellensúlyt képezne a világban egyre látványosabban nyomuló Kínával szemben. Ezenkívül fellendítené az ipari termékek – köztük az európai járművek és gépek, továbbá a borok – exportját egy olyan időszakban, amikor az USA magas vámokkal nehezíti ezek bejutását saját területére.
Az uniós parlament 2025. december közepén megszavazta az EU–Mercosur egyezmény záradékát, amely megakadályozza, hogy a dél-amerikai közös piac országaiból érkező importáruk ártsanak az EU mezőgazdaságának. A Brüsszelben legutóbb tüntető gazdákat és néhány uniós tagállamot – köztük Franciaországot, Lengyelországot, Magyarországot és Olaszországot – ez nem nyugtatta meg. Szerintük a szabadkereskedelmi paktum kedvezőtlen és káros, sőt történelmi hiba mind az EU, az uniós agrárágazat és a gazdálkodók, mind a fogyasztók szempontjából.
A kritikák dacára az EU arra készül, hogy 2026 januárjában aláírja a megállapodást.
Nyitókép: Pixabay
